Nem te írtad hogy a BME-n....?
Akkor tudod ,hogy nem.Van itt épp elég városi legenda, az egy dolog ha én nem tudom már pontosan ,de tudom mi a fontos belőle a munkához és mit kell csinálnom, de akik nem vágják azokat nem kellene a B vágányra tolnunk.
Lassan úgy kezdem érezni magam a szakmában mintha a Conan a Barbárban lennénk ahol legyilkolnak mindenkit, hogy megfejtsék az acél titkát....
"Nem nyúl a fékhe', nem nyúl a fékhe'!"

Te is egyes, leülhetsz.
Ha figyeltél volna akkor tudnád, hogy pont arról megy mindegyik eljárásnál a vita, hogyan legyen kemény az acél felülete.Csak hogy van olyan felhasználás, ahol a rideg acél nem jó, és ezért szívós és hajlékony anyag kell, az meg nem kemény.
A fenti eljárások közül az első:
-szívóssá és feszültségmentessé teszi az anyagot (nemesítés), majd ráedz egy vékony kemény réteget így kívül kemény, de belül szívós marad, ezért kell gyorsan csinálni.
-A másik 3 pedig az eleve nem rideg, de ráadásul még az edzhetőségi szint alatti széntartalommal rendelkező acélok edzhetővé tételének problémáját tárgyalják.
Persze én is az végére tettem az elejét:
Olyan fém hogy acél nincs.Csak vas van.Az acél a vas és a szén ötvözete tehát mesterséges anyag.A vasbantalálható szén %-os mértékének a változása nagyban változtatja az anyag tulajdonságait.Ugyanannak az anyagnak a %-os hiánya jelentheti azt hogy vasról, vagy acélról beszékünk, ill egy törékeny puha anyagot vagy egy rugalmas kemény anyagot kell megmunkálnunk.Vagy hogy valami hajlamos rozsdásodni vagy sem!
Acél az aminek legalább 0,1% széntartalma van. Edzhető acél aminek a széntartalma 0,3-1,72% között van. 0,06% C tartalom alatti a lágyvas.1,72 %-ig edzhető az acél. 2,1 %-ig nevezik acélnak. Az öntöttvasnak a széntartalma 4% körül mozog.Azután a különböző öntöttvasak vannak, a fehér és a szürke öntvény.
Tehát ha túl kevés a szén akkor is vas, ha túl sok akkor is vas!Először lágy utóbbszor meg öntött!
Hogy életünk ne legyen egyszerű más dolog is beleszólhat a tulajdonságokba.A fémek amikor megszilárdulnak belül az atomjaik kristályrácsokba rendeződnek.Acélnál ez alapestben az Un köbös térrács szerkezet ami tkp egy kocka minden sarkán egy atommal.Ettől a szabályos szerkezettől erősek a fémek (meg az erős kohéziós erőtől),csak hogy az acél különböző hőmérsékleteken ettől eltérő formájú szerkezetekre is tud módosulni.Ezeknek vannak neveik összefogalalóan szövetelemenek hívják őket:
pl Austenit, lédeburit, Perlit I, Perlit II., Martenzit...6 nál több rémlik.Ezek mind acélok méghozzá ugyanolyan acélok, csak másképp néz ki a kristályrácsuk.Két dolog veheti őket rá erre:hő kezelés, és mechanikai munka (kovácsolás).
Az eredeti köbös szerkezettől kisebb és sűrűbb méretű kristályrács előállítása pl az út a keményebb anyagok előállításához.
A fenti edzéses téma ennek a célnak a hő illetve a hő+ kémiai megoldásait boncolgatja egy edzhető és egy alapból nem edzhető acél esetén.
Melegítéssel átalakítják a szövetszekezetet, mert csak addig melegítik amikor ez előáll és sokszor a hűtés sebessége is fontos, hogy a kristályosodás annál a szövetelemnél álljon meg amit elő akartunk állítani, és ne egy alacsonyabb hőfokhoz tartózó jöjjön létre.
A másik három esetében előbb meg kell etetni az acélt egy kis szénnel hogy egyáltalán legyen benne valami edzhető, ezt itt csak felületi tized milliméteres rétegben teszik, majd utána edzik (hőkezelik)

Dobbermant olvasgatva kezdem úgy érezni magam mintha nem is szaki hanem régész lennék.Én még láttam olyat hogy....
szinte már olyan mint ha az ásatáson mutogatnánk hogy honfoglaló eleink ilyn köveket használtak ideiglenes üllőnek...félelmetes.
"Nem nyúl a fékhe', nem nyúl a fékhe'!"