Papp Tamás megelőzőtt, a pontok sorrendjét én teljesen másképp képzelném el.
Persze sejtem, hogy nem feltétlenül prioritási sorrendben írtad, de azért mégiscsak sugall valamit a sorszám.

Én inkább ebben a sorrendben írnám fel:
1. az önkormányzat speciális bringás ügyeinek kezelése.
2. kommunikáció (pl. az önkormányzati újságban)
3. Punk's not Dead
4. valamilyen koncepción alapuló kerékpártároló telepítési terv
5. a bringás hálózat terve nyomvonal szinten, és hogy hová mit
6. forgalomtechnikai intézkedések, pl. behajtani tilos kivéve bringa, zsákutca kivéve bringa

Vagyis: először legyen a hivatalban valaki (vagy akár egy osztály) aki a bringás ügyekkel foglalkozik.
Aztán ez az osztály mutassa meg magát, hogy létezik, és indítson intenzív tájékoztató, figyelemfelkeltő, népszerűsítő tevékenységet a bringázás ügyében.
Ha ez megvan, adják át a város vezetését a pánkoknak. :)
Aztán: találják ki, hogy mely intézmények, középületek, kereskedelmi, szolgáltató vagy termelő válallkozások telephelyihez milyen és mennyi kerékpártárolót kéne rakni, ez hol fér el, és miből lehet megcsinálni. Aztán csinálják is meg.
Ha ez megvan, addigra már remélhetőleg jó sokan járnak bringával. Ekkor van értelme áttekinteni, hogy milyen különleges hálózati elemekre van szükség a keletkezett igények kielégítésére.
Aztán remélhetőleg ennek eredményeképpen már csak a hálózati tervben szereplő forgalomtechnikai intézkedések megvalósítása marad, amiben igazából konkrét bringás infrastruktúrára szinte alig lesz szükség...

www.gruppetto.hu

Hát készül egy ilyen, úgy hívjuk, hogy "Kerékpáros Budapest", a Műegyetemmel írjuk, ha kész, minden önkormányzat számára használható. Ennek volt egy alapja, az a "szerződés", amit a Millin Demszky Gáborral írtunk alá, és alább beidézem. Ennek pontjai a "kerékpárbarát település" nevű nemzetközi mozgalom/szervezet deklarációja alapján íródott.

Budapest – hasonlóan más nagyvárosokhoz – küzd a környezetszennyezés, a folyamatosan növekvő gépkocsiforgalom, a rossz közlekedésbiztonság és a gazdasági növekedés problémáival. A növekvő urbanizáció és a város túlzott terjeszkedése fokozottan igényli az élhető közösségi terek, átjárható utak és a rekreációs lehetőségek megteremtését.
Tudjuk, hogy ezek a feladatok sokféle és összetett megoldást igényelnek. Jelen okirat egy olyan kezdeményezés, amely segít megválaszolni az említett problémákat, és hozzájárulhat a város életminőségének a javításához.

Ennek érdekében Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala és a Magyar Kerékpárosklub, mint alapítók együttműködésre kérnek, hívnak minden olyan szervezetet, amelyek egyetértenek céljainkkal:

1. A fővárosban a személygépkocsival megtett utak 30%-a rövidebb 4 km-nél, az utazásra fordított idő viszont aránytalanul hosszú. Ezen utak csökkentése érdekében fontosnak tartjuk más, környezetbarát közlekedési módok, a tömegközlekedés, a gyalogos- és a kerékpáros közlekedés lehetőségeinek fejlesztését.
Célunk, hogy a városi közlekedésben a kerékpározás részaránya megtöbbszöröződjön, és elérje az európai városokban általános 10 százalékot.

2. A közösségi közlekedés hatékonyabb kihasználása érdekében fontosnak tartjuk a városi és elővárosi közösségi közlekedés és a kerékpározás – mint a közösségi közlekedés integráns része – kapcsolatának megteremtését közlekedésszervezéssel, gazdasági ösztönzéssel, tárolók építésével, esetlegesen a kerékpár tömegközlekedési járműveken szállíthatóságának minél szélesebb megteremtésével.

3. Törekszünk arra, hogy a város fejlesztéséhez kapcsolódó beruházásoknál lehetőleg érvényesüljenek a kerékpárosok speciális szempontjai, és a kerékpáros infrastruktúra tervezése, megépítése a kerékpárosok különböző célcsoportjainak az igényeivel összhangban történjen.

4. Kérünk és ösztönzünk minden fővárosi céget, és közintézményt: annak érdekében, hogy minél többen választhassák munkába járásra a kerékpárt: tegyék lehetővé területükön a kerékpárok megfelelő és biztonságos tárolását, továbbá a kerékpáros munkába járás ösztönzését más módon is (kerékpárral közlekedők számára öltöző-mosdó, kerékpározást ösztönző vetélkedők, közös tekerések stb.).

5. Együttműködésre hívjuk az iskolákat, oktatási intézményeket, hogy segítsék a diákokat a helyes és biztonságos közlekedési – és azon belül a kerékpározási – szabályok elsajátításában. A szakmai szervezetek tantervekkel, szakemberekkel segítsék ezt a munkát.

6. Törekszünk arra, hogy az általunk végzett szakmai munkában általánosan elfogadottá váljon a kerékpározás – mint a környezettudatosság egyik eszköze – szempontjainak érvényesítése. Ennek érdekében támogatunk ebbe az irányba vezető továbbképzéseket, konferenciákat, szakmai kapcsolatteremtéseket.

7. Oktatással, a szemléletváltás egyéb eszközeivel, a szükséges partnerek bevonásával (pl. rendőri szervek) népszerűsítjük a közlekedés résztvevőinek a békés egymás mellett élését.

8. A fenti célok elérése érdekében a Főpolgármesteri Hivatal a megállapodás aláíróival rendszeresen egyezteti elképzeléseit, továbbá kéri véleményüket az illetékességébe tartozó, kerékpározást érintő témákban.

9. Az együttműködésben a szervezetek egyenjogú partnerként vesznek részt, megállapodásaikról a www.budapest.hu és a www.kerekparosklub.org oldalakon tájékoztatják a nyilvánosságot.

A megállapodás nyitott, a fenti elveket, célokat magukra nézve elfogadni tudó szervezetek, vállalkozások, hivatalok csatlakozhatnak az aláírókhoz.

Budapest, 2006. december „ „

…………………………. ……………………………..
Dr. Demszky Gábor László János
főpolgármester Magyar Kerékpárosklub elnöke

…………………………….. ………………………………..
Csatlakozó szervezet aláírója Csatlakozó szervezet aláírója