A kerékpárút nem főút, szerintem szabad rajta menni.
Vigyázz magadra ivás után, és legjobb, ha tisztában vagy a tömegközlekedési alternatívák indulásaival is! :)

c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.
Az új kiegészítés
(4)4 Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel (a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van) fennállása esetén - a főútvonalon kerékpározás esetét kivéve - a kerékpárosra nem kell alkalmazni az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott korlátozást.

szerintem ennek a határa egybeeshet a szabálysértés/bcs alkoholezrelék határral. vagy csak megnézik, hogy szabályosan és feltűnő mozgáskoordinációs bizonytalanság nélkül mész-e. ha nem, akkor jöhet a megállítás. gondolom 8 ezrelék fölött (jól emlékszem, annyi a bcs. határérték?) akkor sem fogadják el, hogy vezetésre képes valaki, ha megesküszik rá (ez valami orvosi határértékből van szerintem levezetve, gondolom efölött szokott a többségnek kettőslátása, vagy teleportálós élménye lenni).

de nem tudom, csak ez tűnik logikusnak.
----------
sárga vót az...!

Egyébként olcsóért lehet kapni elektromos szondát, érdemes beszerezni egyet.

Hogyha vigyázunk, akkor bármennyit.

Habár... Vízmérgezés is létezik. :-)

Azért arra számolhatsz, hogy egy autós, vagy akár egy hülye biciGlissel való baleset után nehéz lesz megmagyaráznod (még ha igaz is), hogy te két sör után is jobban tekersz, mint a másik fél nulla alkohollal. Ráadásul én nem tudok hazamenni csak bringainfrán, mert ki kell mennem az autók közé

Cutout seat protects my erection ...

Ez egy 4 éves film, de egy újszülöttnek (nekem) minden vicc új:
Egy valamit tudok, részegen biciklizni
http://index.indavideo.hu/video/Egy_valamit_tudok_reszegen_biciklizni

Szerintem ez egész jó kis szabály. Én anno sokszor mentem haza "érdekes" állapotban és annak meg volt az érzése. Mondjuk egy határ tényleg kell viszont azt gondolom, hogy ezzel talán az autósokat rá lehet venni, hogy bringára pattanjanak a kocsi helyett, ha ivós balhéba hivatalosak, ahelyett, hogy kockára tennék mások életét. Tudja valaki, volt ennek a módosításnak ilyen indoka?

ez vicc!!
http://index.hu/kerekagy/2014/07/19/nem_kozveszelyes_a_reszeg_bringazas/

Vegyes érzéseim vannak a változtatással kapcsolatban. Szabályok hozatalakor a tiltást általában azért vezetik be, mert nem bíznak az egyének mérlegelő képességében. Ezért helyettük meghozzák a döntést. Hogy már pedig ezt vagy azt tilos csinálni, meg se forduljon a fejedben! A mostani esetben viszont a kerékpárosra bízzák, hogy eldöntse, olyan állapotban van-e, hogy kimerészkedik a forgalmasabb főútra, vagy továbbra is kisebb forgalmú úton megy haza.
Ezt a gondolatot tovább fűzve akár azt is a kerékpárosok döntésére lehetne bízni, hogy bemerészkedik-e olyan útszakaszokra, ahol jelenleg még tiltó tábla van, illetve használja-e a kerékpárutat, vagy inkább az úton teker. Az MKK simán meglovagolhatná ezt a gondolatmenetet.

Viszont van egy kontraproduktív oldala is ennek a szabálynak. A jelenleg tiltott útszakaszok (nagyrészt főútvonalak) azért vannak a kerékpárosok számára tiltva, mert veszélyesek (legalábbis valaki azt gondolta, hogy az). Mivel mostantól már ittas kerékpárosok is tekerhetnek főutakon, számukra még veszélyesebbek ezek az útszakaszok, ezért teljesen ésszerű a tiltó táblák megléte. Sőt, akár további utak tiltására is szükség van a részeg kerékpárosok miatt. És az ittas bicajosok menjenek csak a kerékpárúton, ha van, ezért a kerékpárút kötelező használatának eltörlése sem jöhet szóba.

Na, egy gyönyörű csodacikk, az ittas kerékpározás engedélyezésének alkotmányellenességéről. Nincsen is már alkotmány.
http://nol.hu/belfold/alkotmanyserto-a-piasrendelet-1476399

A kérdés a széppróza egy művelőjének érdeklődését is felkeltette és az Élet És Irodalom 2014. augusztus 1-i számában választ is adott rá a maga sajátos stílusában:

Molnár Erzsébet: Állapotfelmérés

Fasírt úr állapotfelmérésbe fogott.
Az állapotfelmérés felelősségteljes dolog, Fasírt úr teljes koncentrációban végzi. Összes figyelmét a kerékpár pedáljára irányítja, megállapítandó, hogy rá tud-e állni, mármint úgy, hogy aközben ne zuhanjon vissza kerékpárostul a Rókalyuk lépcsejére, amelyen az imént a kétkerekűt feltolta. Volt idő, amikor Fasírt úr a kerékpárját a Rókalyuk előtt tartotta, de miután az elmúlt évben nyolc alkalommal is megpróbálták eltulajdonítani (még mielőtt Fasírt úr a kilencedik málnásfröccsöt bevitte volna a szervezetbe, és elindult volna a kijárat felé), hét alkalommal pedig Fasírt úr asztalszomszédai terveztek vele hazakerekezni, lévén, hogy nem ismerték föl a sajátjukat, Fasírt úr „A jó kurva anyátokat...!” felkiáltással iszonyatosat csapott a viaszkosvászon asztalra. Akkorát, hogy a csapos kiejtett a kezéből három söröskriglit, amelyekbe addig szimultán csapolt; eközben Fasírt úr föltrappolt a napvilágra vezető lépcsőn, megragadta a kerékpárját, azon melegében visszazuhant vele a grádicsonyon, majd csudálkozva feltápászkodott, mert hirtelen nem tudta, mi történt. A kerékpárt azonban a továbbiakban nem hagyta kint, a viaszkosvászon asztalhoz támasztotta, valahányszor az intézménybe betért.
Viszont eddig soha nem vizsgálta meg, a jármű vezetésére alkalmas állapotban van-e.
Hanem csak föltámogatta a kerékpárt a pincelépcsőn, illetve az támogatta őt – ő a kerékpár felé dőlt, a kerékpár őfelé, így valamiféle bakot alkottak, melynek súlypontja az egyéni próbálkozásoknál sokkal biztonságosabban, valahová kettejük közé esett; amint a napvilágra ért, korábban automatikusan megpróbált felpattanni. Ha azonnal elzuhant, gyakorlatiasan felhasználva a testhelyzetet rendszerint aludt a járdán kicsit, aztán hazatolta a kerékpárt, nagyobb szellemi feladatokkal nem próbálkozott. Mivel eddig nem kellett megállapítania, alkalmas-e a jármű irányítására, hanem ez csak úgy eldőlt, spontán oldódott meg, valamiféle természetes kiválasztódás útján, amelynek része volt a járdán történő rövid szunyókálás.
Most azonban a feladathoz fel kell nőni.
Fasírt úr tehát a pedálra fókuszál, s arra, hogy bármily állapotban van is, a nyeregbe pattanjon; ha ugyanis nem pattanna nyeregbe, nem tudná megállapítani, hogy lábai és kezei ugyanabban a ritmusban mozognak-e. Fasírt úr nem szvingtáncos, hogy ez nyeregbe pattanás nélkül is kiderüljön, a kerékpáron viszont minden fekete-fehér, az igazság plasztikus, ha a pedált az egyik lábával hátra próbálja mozdítani, a másikkal meg előre, egyből tudható, mi van.
Bár arról nem volt szó, a lábaknak egymással is összhangban kell mozogniuk, vagy csak a lábaknak a kezekkel; erről nyilván részletesebb utasítás lesz a későbbiekben, és azt Fasírt úr maximálisan figyelembe fogja venni.
Ahogy a Rókalyuk teljes közönsége: már ezt a rendőrségi követelményrendszert is kiragasztották a falra.
És a törekvő sincs egyedül: Fasírt úr körül tucatnyian állnak, részletes útmutatásokat adnak neki, véleményezik, Fasírt úr járás-, illetve állásképtelen-e. Bár itt megoszlanak a vélemények; nem a tényvalóságról, hanem arról, hogy Fasírt úrnak vajon miért szükséges a járművezetéshez járásképesnek, pláne állásképesnek lenni, amikor a biciklin ülve sem járnia, sem állnia nem kell. Más a kézremegés vagy az akadozó beszéd: Fasírt úr kifogástalan úriember, beszéde folyékony, valahányszor a bicikli csengőjére tenyerel, szépen artikulált „Baz’meg az anyád” felkiáltással nyugtázza. Ebben a felkiáltásban azonban mindig van valami fájdalom. Nem tudni, Fasírt úr ilyenkor házasságának felbomlására, a Nemzeti Együttműködés Rendszerére vagy gyermekkori ágybavizeléseire gondol-e, de ez a kevéske fájdalom mindenképpen bizonytalanságra ad okot.
Fasírt úr ugyanis a rendőrségi követelményrendszer alapján nincs biztonságos járművezetésre alkalmas állapotban, ha érzelmi állapota labilis.
Most azonban már a tizenhatodik próbálkozásra felpattan a biciklire, a sikerélmény maradéktalan, a Rókalyuk közönsége elismerő szavakkal bámul utána, ahogy „Kis kút, kerekes kút!” felkiáltással, láthatóan teljesen kerek érzelmi állapotban megindul, és mint nyíl, suhan a Körúton.