Egész húzós nap ez a mai. Reggel Káp2 -> Bécsi út. Kényelmes 30-as tempónál a Megyerin egy szőke baby balra kanyarodva majdnem átment rajtam. Folyamatosan hátra nézett, miközben lassan csordogált a terepjárójával a sávom felé. Későn láttam meg az arcát - hogy nem ide néz. Már a sávomban volt keresztben, ezért nem maradt más, mint elslisszolni előtte. Majdnem megcsípte a hátsómat, centiken múlt.
Érdemes elgondolkodni ezen a láthatatlanság-elven. Ha eleve úgy közelítem, hogy nem lát engem, akkor nem lett volna ilyen necces.
A privát meló elhúzódott. Hogy csökkentsem a késést, raktam neki rendesen hazafelé. Ezzel megvolt délelőtt 34 km. Otthon cucc a tatyóba, víz az arcba, aztán csapatás tovább a bringaboltba lakatért a Wallenberg utcába. Szciklont lekéstem, viszont így is meglett a Kryptonit MK-kedvezménnyel.
A Margit-híd bedugult és túl szűk volt híd a két sáv között hajtani, így sajnos becsípődtem én is a dugóba rendesen. A késés tovább eszkalálódott, ezért piszkosul kellett rakni, hogy beérjek műszakváltásra. Egy perccel idő előtt estem be csatakosan mint egy tajtékos ló és az első órában csak vánszorogni tudtam a folyosón, annyira készen voltak a combjaim. :)
Egész húzós nap ez a mai. És még nincs vége: még vár rám 20km haza Káp2-re, este 10-kor...