„A kerékpár fel- és lerakodásáról az utasnak kell gondoskodnia, erre a MÁV nem biztosít időt.”
Egy kellemes szombat délelőtti kerékpáros reklámfelvonulás után Debrecen-Csapókert állomáson üldögélek. Még van bő tíz percem a Nyíregyházára közlekedő 12:37-es vonat érkezéséig. A jegyemet és a kerékpárjegyet már megvetem, még egy kis csevejre is futotta (sokak által retteget, „könnyebb átugrani mint megkerülni” típusú) jegy-pénztáros nőcivel.
Pontosan érkezik a vonat. Nagy örömmel látom, hogy a létező legtutibb „piros csíkos” szerelvény jött. ( ilyen ni: http://www.freeweb.hu/vasutikocsi/szemely/tn_20055888Bhv_jpg.jpg) Ezeknek a végén mindig van egy szuper bringaszállító kocsi. Dupla széles ajtóval, kerékpárkampóval. Hmmm fincsi! :) Az áhított vonat végi kocsi kb. két vagon távolságra állt meg tőlem, nyeregbe pattanok odatekerek a rázós vasútkő peronon. Sietve megnyomom az ajtónyitó nagy zöld világítós gombot, az ajtók hangos szisszenéssel kinyílnak. Megragadom a bringa vázát, de még mielőtt felemeltem volna, a szemem sarkából látom, hogy a szerelvény megmozdul... Két, a vonatról bámuló kerek szemű utas tekintete és az elguruló ajtók látványa ostorcsapásként tudatosítja bennem, hogy ezúttal bizony ráb***tam. Ez nem viccel, ez tényleg itt hagyott!
(Voltak már hasonló helyzeteim. Épp mozdult a vonat amikor felléptem, meg a mozdonyvezető észrevette, hogy felemelt bringával állok a szerelvény mellett, de ott nem hagytak még sosem.)
Van egy szabad órám, addig írok valami velőset a panaszkönyvbe. - gondoltam. Elsírom bánatom a terebélyes jegy-pénztáros nőnek. Együttérző mosollyal közli, hogy nincs panaszkönyv. Kicsit telefonálgat a belső vonalon, majd közli, hogy menjek az igazgatóságra panaszt tenni, hétköznap munkaidőben. Megnyugtat azonban - kérdésemre tisztázzuk - ,hogy nem a budapesti igazgatóságra küldött, csak ide a debrecenire. Küzdök még egy kicsit valami igazolásért, hogy „otthagyottságom” igazolni tudjam, de ezen próbálkozásom sem talál megértő fülekre. Megígéri, hogy ha kihallgatják majd, akkor azt fogja mondani, hogy tényleg ott voltam időben.
Na innentől én sportként tekintem az ügyet.
Felhívom a MÁVDirekt telefonos ügyfélszolgálatot. Elsírom bánatom, együttérző fiatal csaj nem tudja... nincs bent a panaszügyes kolléganő. Írjak az interneten - tanácsolja. Közösen megállapítjuk, hogy ezt a sztorit még mi sem hinnénk el. Ez a „lekési aztán pattog alapesete”. A jegyem is még a régifajta pecsételős, még időpont sincs rajta. Kis segítséggel kilogikázom, hogyha a vonat késik akkor az a MÁV hibája és kaphatok róla egy igazolást is akár. Azonban ha elindítják a vonatot mielőtt még módom lett volna felszállni, akkor arról nincs igazolás, ergó nem is az ő hibájuk.
A későbbi vonattal aztán szerencsésen megérkezek Nyíregyházára. (az ország legelegánsabb de legretkesebb állomására) Az légkondicionált utascentrum hűvösében előadom a történetem. „Mit tudunk mi ezzel csinálni? Ideért akkor, igaz?” - mormogja a kidobó termetű nőci, miközben a kolléganője már a panaszkönyv indigójával zizeg. Mielőtt még elkezdeném írni, megkérdezem, hogy várhatóan mik lesznek a következmények? Nehogy kirúgassak egy kedves kalajt, vagy valami hasonló borzalom! Megnyugtatnak: „Majd elolvassa a főnökség aztán küldenek egy bocsánatkérő levelet.” - vágják rá kórusban. Oké, most már nyugodtan körmölöm le pár mondatban a történetet. A kölcsön kapott szolgálati golyóstoll olyan vastagon ír, hogy az indigós másolat gyakorlatilag olvashatatlan. Nyílván ez a panaszkönyv író toll. :) A a másodpéldánnyal a zsebemben aztán vidáman hazakerekeztem.
Várom türelmesen a bocsánatkérő levelet. Olyanom még úgy sincsen. :)
---- FOLYTATÁS ---
Köszönöm az értékes és együtt érző hozzászólásokat! Nagyon jól esik! :)
Igyekezek bárminemű incidenst a lehető legnagyobb higgadtsággal fogadni, ha egy bringásnak elfogy a türelme az könnyen az életébe kerülhet...
A lentebb felmerült kérdésekre a következőket tudom elmondani:
- Nem tudom, hogy volt-e kalauz a vonaton. Én a vonat megállása után a vége felé indultam, ott nem láttam kalauzt. Gyanítom hogy volt a vonaton.
- Nem hallottam az indulást jelző sípszót. Ezen a kis állomáson máskor sem hallottam még. A nagyobb állomásokon a „tárcsások” rendszerint sípolnak. A fülem viszonylag jó, focimeccseken jelentős távolságról is szoktam hallani a sípszót, bár ott nekem nem mindig egyértelmű, hogy miért van. :)
- A szóban forgó megállóhelyen szorosan egymás mellett két sínpár van, melyeket egy drótkerítés választ el. Nem lehet elférni a kerítés és a sínek között, ezért biztos hogy jó oldalon voltam. A kalaj is csak ezen az oldalon lehetett.
- A jegy-pénztáros arra utalt, hogy a kalauz indította a vonatot. Itt a pénztároson kívül nincs más az állomáson, ő viszont sosem jön ki a rácsok mögül. (a szolgálati helyét körül vevő rácsos ajtóra, ablakra gondolok)
- A szemlélők vészfékezése bizony jól jött volna. Érdekes helyzetet teremtett volna. Pláne ha előadom, hogy én húztam meg a vészféket saját magamnak...
- A rendőrség kihívása akkor nem jutott eszembe. Komolyabb hozzáállást tételeztem fel a MÁV-ról. Tanukat nem tudtam volna szerezni, egyedül maradtam a pusztában. Semmi módon nem tudom azt igazolni, hogy teszemazt nem a „fűben szundikáltam” a vonat indulásakor. :)
Biztatásotokra különben kedden jártam a rendőrségen is! Ha sport hát legyen sport! :)
A HB-megyei RFK portása megnyugtatott, hogy az hogy én lemaradok a vonatról az nem „foglalkozáskörében elkövetett gondatlan veszélyeztetés”. Nagy kő esett le a szívemről bevallom! Azt is megtudtam tőle, hogy a „budainagyantalon” tehetek feljelentést.
„Meg tudná mondani, hogy az merrefelé található?”
„Fogsz egy térképet oszt' megnézed!” - fedte fel a rejtélyt.
Ba**ki tényleg! Eszembe se jutott! – motyogtam magamban miközben cibáltam a bejárati vasajtó méretes kilincsét. A városháza előtt az utcaseprők megmondták merre van; nincs ugyanis utcanévmutatós térképem.
Arra jutottam, hogy nem teszek feljelentést. A kerékpározás mint sport amúgy is jobban fekszik nekem. :) Ha akarnak úgyis foglalkoznak a panaszommal is normálisan... Gyanítom, hogy a rendőrségi ügyek eltusolására is kialakult mechanizmusuk van. (küldözgetik a nyomozókat is összevissza, szabályzattal-traktálás, instant saját verziók, szabadságon lévő illetékesek) Ennyi időm és idegrendszerem volt utánajárni.
Tanulságok részemről
- A lentebb tanácsolt szemkontaktus a kalajjal. Nyilván ha egyszer-kétszer ránézek, talán felmerül benne, hogy különleges szerepet szánok neki. Tőle várom, hogy a biztonságos felszállásom kivárja.
- Ha messze van a bringavagon akkor felszállok a legközelebbi ajtón. (ezt a kedvenc pénztárosom is tanácsolta) Nem vagyok köteles egy hosszú vonatot tételesen végigvizsgálni, hogy hol rejtegetik a kerékpárszállító alkalmatosságokat. Valahogy megpróbálok ellenállni az újfajta kerékpárszállító vagonok csábításának, ha úgy ítélem meg, nem garantált, hogy feljutok rá.
- Első kocsiba szállok, így a mozdonyvezető is láthatja, hogy nincs még mindenki a fedélzeten.
- Veszek egy sípot. (HI!) Ha nem nyílik a bringavagon, indulni készülnek nélkülem, stb. ; fújok bele párat hogy észrevegyenek. Vissza a kőkörszakba. :)
Vigyázzatok magatokra! A vasút tényleg veszélyes üzem!












Ha eppen raktad fel a
Ha eppen raktad fel a bringat, tehat kozvetlenul a vonat mellett alltal, akkor az, aki szabad jelzest adott a mozdonyvezetonek buncselekmenyt kovetett el. Kellett volna tanut szerezned, s feljelentest tenni, csak ugy, sportkent.
Bar csak erintolegesen, a fenti eset is bizonyitja, hogy a MAVot is privatizalni kellene. Meglepodnenk lassan...
__________________________________________________
- PERILLUSTRIS - http://kep.tar.hu/perillustris -
> Az úton parkolni luxus! Kerékpársávot a körútra!
> a fenti eset is
> a fenti eset is bizonyitja, hogy a MAVot is privatizalni kellene
á, nehogy aszidd h ennyivel meg lehetne oldani... a tapló az tapló marad.
De a taplónak már nem
De a taplónak már nem biztos, hogy marad helye egy profitorientált szervezetben.
de az több, mint biztos,
de az több, mint biztos, hogy embernek nem marad helye egy profitorientált világban.
Ugye te vagy az, aki ingyen
Ugye te vagy az, aki ingyen dolgozik?
__________________________________________________
- PERILLUSTRIS - http://kep.tar.hu/perillustris -
> Az úton parkolni luxus! Kerékpársávot a körútra!
Nem szoktam vele dicsekedni,
Nem szoktam vele dicsekedni, de beletrafáltál.
Más. Tudod, mi a különbség, a haszon, és az élet között?
nekem eccer visszairt a
nekem eccer visszairt a mav
boven 30 nap elteltevel
mindenfele jogszabalyokat idezgettek, de a kerdesemre nem valaszoltak (a kaller nem engedett felszalni a vonatra: elol elsoosztaly volt, ezt lattuk, elindultunk hatra, aszonta ott man sok a bringa, nem tehettyuk fel, vonat elindul, hatul is elsoosztaly! volt, azaz azzal az indokkal amivel minket elhajtott, nygottan feltehettuk volna elore, +kerdeztem neme lehet ezt rosszindulatnak nevezni a kaller reszerol, valasz: a vagon kikepzesetol fuggoen 1-6 db kerekpar blablablabla)
no, ez volt a bocsanatkeres
tb
Nézd meg ezt az oldalt,
Nézd meg ezt az oldalt, esetleg küldd is el nekik a sztorid.
fából vasparipát
Tényleg küldd el ide,
Tényleg küldd el ide, nagyon fellendült az oldal, figyelnek rá...
Zsoltee
Jó sztori, Isten tartsa meg
Jó sztori, Isten tartsa meg a derűlátásod meg a pozitív hozzáállásod!
Az eseted vérforraló.
Az eseted vérforraló. Mások gondatlanságából még a kerekek alá is eshettél volna ahogy másodpercekkel később, a félig fölrakott bringádba akadva maga alá ránthatott volna a vonat.
Kérdések és esetleges tanulságok a megválaszolásukból:
Volt kalauz a vonaton, aki leszállt és biztosította az utasok le és felszállását, mielőtt jelzett volna a mozdonyvezetőnek?
Ha volt kalauz, akkor ugyanazon az oldalon vagy peronon volt, mint te? Lehetséges, hogy a másik oldalon volt? Ha igen, akkor te a megadott, megfelelő peronon voltál ahhoz a vágányhoz és ő nem, vagy éppen fordítva?
Ha nem kalauz volt, akkor az állomásfőnök vagy a szolgálatos forgalmi tiszt kellett, hogy indulási engedélyt adjon. Ugyanazok a kérdések itt is. A másik oldalon lehetett ez a személy?
Ha a helyes oldalon vagy peronon voltál és a másik oldalon volt az elindulásra engedélyt adó személy, akkor máris szolgálati szabálytalanságot állapíthatunk meg. Ha senki nem adott kézjeles engedélyt akkor az is szabálytalanság, ha ugyan áll még olyan szabály, hogy adni kell.
Ha te lehettél a rossz oldalon, akkor pedig ez intő lehet arra, hogy mindig a helyes peronon és oldalon szálljunk föl és le.
Technikai kérdés: A gombnyomással általad kinyitott ajtó nyitva maradt, és úgy indult el a szerelvény? Vagy távműködtetéssel becsukták előbb? Ha nyitva maradt, és az elindulást nyitott ajtóval megakadályozni hivatott berendezést tételezünk fel a vonaton, akkor egy hibás szerelvényre is kell gondolnunk.
A téged a helyzetedben látó utasok meghúzhatták volna a vészféket, de nem írhatom föl nekik, hogy nem tették ezt meg. Elég biztonságban látva téged, nem is lehetett talán lélekjelenlétük arra, csak megdöbbenhettek és sajnálkozhattak.
Én meghúztam volna neked a vészféket ha látom ezt a vonatból, mert éppúgy fel lettem volna háborodva, mint te magad. Teljesen indokolt lett volna vészfékezni, ugyanis amit leírtál, az potenciális élet-veszélyeztetés volt.
De ha nem is igazán az volt, akkor meg szarakodás volt ez veled, az utassal, a fogyasztóval vagy ügyféllel azon a harmadik világbeli, leszakadt vasuton.
________________
Sajnálom a bolondot.
Foglalkozás körében
Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés. Rúgják csak ki azt a seggfej MÁV-os dolgozót.
El kellett volna esni a peronon és kihívni a rendőrséget.
Őszinte részvétem az
Őszinte részvétem az eseteddel kapcsolatban. Valóban nagyon balesetveszélyes volt a helyzet.
Saját tapasztalatom ez ügyben, hogy én régebben Kőbánya-felsőn szálltam fel rendszeresen a 21.50-es vonatra, amely nem a kedvenc piros csíkos, hanem a régi fajta tolóajtóscsakbelülrőlnyitható nagyonmagasfellépős egyébként szeretem vonat volt-van. Ámde a megálló 1/3-a nincs kivilágítva és persze a bringaszállító ott áll meg.
néhány alkalom után enyhe halálfélelem alakult ki bennem, mert a vonat többször elindult úgy hogy még csak félúton voltam a lépcsőn(mert a tolóajtót senki nem nyitotta ki), bringa a vállamon, a keskeny ajtón, ami persze kb:70 cm-re van a földtől, próbáltam leküzdeni a kiálló részek (kormány, pedál, láncfeszítő) okozta akadályt...szóval kialakítottam azt a taktikát, hogy szemkontaktust kerestem a kalauzzal, integettem, ha kellett kiabáltam is neki...nem mondom hogy ez a jó taktika, de talán ér valamit.
Egyébként volt jó tapasztalatom is. Sokszor maga a mozdonyvezető nyitotta ki az ajtót, segítette fel a bringát,megesett hogy a vezetőfülkében utaztam...
Mozdonyvezetője válogatja. De álljunk ki magunkért!
Woww, micsoda sztori :))
Woww, micsoda sztori :))
Huhh,durva..még jó,hogy
Huhh,durva..még jó,hogy megúsztad :/
Én egyszer utaztam bringástul a legszakadtabb fajta vonaton,de majd besz.rtam,amíg felkínlódtam a 28as trekkingemet! Lefelé még rosszabb volt,de szerencsére a klajzi ott tanyázott és kérésemre leadta.
Inkább tekerek plusz 20 km-t de többet nem vállalom!
Vigyu magatokra
Kicsit tágabbra nyitva a
Kicsit tágabbra nyitva a történetet, azért áll a morál a talajvíz alatt, mert mindenki megbocsát az ellene vétkezőknek, ergo, nem kell felelősséget vállalni senkinek.
Ha van időd, járj utána és húzd rá a vizes lepedőt arra, aki ezt elkövette. Mivel a kaller dolga a meggyőződés a biztonságos indulásról, akkor rá. Az hogy mi lesz a sorsa, tök mindegy, hibázott és vállalnia kell a felelősséget ezért.
Ez tényleg foglalkozás
Ez tényleg foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, és ne hagyd annyiban.
(A jegypénztárost kérdezd már meg, hogy nem-e a Fazékba járt. Valami rémlik...)
A belvárost pedig le kell zárni.
--
a bátor kommutátor
„A vonat nem vár...” -
„A vonat nem vár...” - addig se míg felszállsz!
...de sajnos a leszállással sem jobb a helyzet!! :o(
Most szombaton az utolsó kocsiban utaztam, és (az egy dolog, hogy elvétettem a leszállást Vácott, ezért Verőcéig mentem véletlenül..), de azért bocsásson meg a világ, így http://img508.imageshack.us/my.php?image=20070623jm5.jpg megállni egy szerelvénnyel... Pff. :o((( Igen, én a korláton KÍÍVÜLRE szálltam le a bringával.. :oI
A fotó a lekászálódásom után készült. A forgalmista néni az eseményeket jó 25-30 méterrel a vonat mögül szemlélte, onnan integetett a kis zöld tárcsájával (még szerencse hogy megvárta, amíg kiegyesúlyoztam bicajjal együtt a 15 cm-es peremről..)
Reklamálni lett volna időm, de nem tettem, csak bosszankodtam kicsit, és elindultam Vác felé a bicikliúton (ami teljesen korrekt, szinte kárpótolt a mérgelődésért..)
Ha vácon szállsz le se
Ha vácon szállsz le se jártál volna jobban. Ilyen sztorim nekem is van. Legutóbb a végén utaztunk a marhavagonban, aminek az egyik tolóajtaját nem lehetett becsukni, a másikat meg nem lehetett kinyitni. De nagyon örültünk, hogy marhavagonos a vonat, mert egyre ritkábban lehet ilyet kifogni errefelé. (Legtöbbször az autómata ajtós jön, az utastérbe bepréselt kampókkal) Vácon izgultunk, hogy akkor majd melyik oldalon lesz a peron, mert ugye csak az egyiken tudtunk volna leszállni. Felesleges volt izgulni, mert a vonat úgy állt meg, hogy a bringavagonnál, ill az előtte levő normál vagonnál, már egyáltalán nem volt peron. A kőrakáson kellett egyensúlyozni a bringákkal. Szerencsénkre volt ott még egy idősebb házaspár is, és a férfiember levette a bringáinkat. Mert így peron nélkül ugye még magasabbról kellett lekászálódni. Bringa nélkül is kihívás volt leszállni. De legalább nem indult el, miközben leszálltunk (az volt a végállomás). Erről a vonalról van egy pár negatív élményem. Mindezt nekem féláron (diák) barátnőmnek teljes áron. Utaztunk a marhavagonban, a földön ülve a koszban (szerencsére ilyeneken nem akadunk fent, olyan osztálykirándulásos fíling volt:) és leszállni se tudtunk egyedül.
Vagy itt egy másik eset. De tulajdonképpen minden második út megérne egy misét. Kivéve ha "modern" vonattal közlekedsz, de az elég kevés helyen jár és ott se mindig fenékig tejfel a bringával utazó helyzete. Mondjuk akár még nem is érdekelne, de akkor legyen az ár/érték arány olyan, amilyet a valós helyzet megkíván.
Hogy teljes legyen a kép, azért volt néha pozitív élmény is.
fából vasparipát
tőlünk nyugatra a kaller
tőlünk nyugatra a kaller felsegití minimum a kerékpárt de általában inkább ő teszi fel ,miután a vonat elindul a kerékpárokat elzárja te mehetsz a személy vagonba , és érdekes hogy a kallerek végig dolgoznak pörögnek forognak nem láttam volna őket cigarettázni (főleg nem a nem dohányzó részen) mégis a jegyek ára nem 3 nem 2szer annyi mint itthon ,nem feltétlen privatizálni kéne csak versenyhelyzetbe hozni őket ,mint más szférákban hogy érezzék hogy a munkahelyükön vannak és ha a munkát nem jól végzik (vagy nem végzik) akkor nem lesz egy idő után munkájuk.
sztem van alapja, hogy a
sztem van alapja, hogy a MÁV engedéjét be akarják vonni.
Én a hétvégén mentem le Velencefürdőre. Srácok ilyen bringaszállítóban még nem utaztam. Ha láttatok már 10 centi vastag redvát akkor azt hatványozzátok még meg... Eccerűen a szutyokban nem találtam meg, hogy hova lehetne a bicajt betenni. És mindez oda-vissza bringával 1130-huf ért.
Másik: ezen a vonaton Kelenföldön felszáll egy középkorú uriember, szintén bringával (én segítettem neki, kaller ott ált azt b*szott volna bármint is csinálni..), szval ez az ember meséli nekem már fennt a vonaton, hogy megkérdezte az állomásfőnököt, hogy a vonat elején lesz a bringaszállító vagy végén =>válasz: "nem tudom"
melyik vágányra jön a vonat =>válasz: "nem tudom"
Mondta, hogy azt is megkérdezte, hogy ön egyáltalán itt dolgozik e?????
Ha lehet egyéni véleményt is kifejteni, akkor én a MÁV-on és a BKV-n is becsületkasszát vezetnék be! Mert sztem ez a 7vége nekem nem érte meg az 1130 forintot, szívem szerint adtam volna érte oda-vissza 300-at (biciklistül)
Talán az unokáink, már egy másfajta MÁV-on utazhatnak....
Múltkor Vácon én is
Múltkor Vácon én is megkérdeztem, hogy a vonat melyik végén lesz a bicikliszállíó - azt a választ kaptam, hogy a végén.
Volt is a végén, az egyik előtérben a budi helyett két kampó, amúgy a szokásos keskeny ajtó jó magasan, a kalauz meg vigyorogva végignézte, ahogy felszurkoltam a biciklit az 50 kilómmal.
Az meg a Nyugatiban derült ki, hogy a vonat legelején volt rendes bilószállító is, széles ajtóval, csak ezt elfelejtették Vácon közölni. Innen is csókoltatom a kedves vasutast.
óriási pofátlanság volt
óriási pofátlanság volt ez a szituáció, és ráadásul foglalkozás körében elkövetett gondatlan (vagy lehet szándékos is) veszélyeztetés. Ha velem ilyen előfordul valaha is, akkor bringa ledob, én felugrom a járműre és én magam tépem be a vészféket. Utánna persze panasztétel.
Autómentes Nap = Autómentes belváros.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Nyélen rakjad, Ne a járdán!
________________________
Egyetértek az előttem
Egyetértek az előttem szólókkal, főleg Attilával, hogy azért nincs ezeknek az ügyeknek igazi következménye, mert a végén mindenki belefárad abba, hogy süket fülekre talál, 5-6 helyre küldözgetik, mire meghallgatják.
De ez esetben mégiscsak utána járnék, mert komoly bajod is történhetett volna. Ez mással is simán megtörténhet!
Ha van időd és idegrendszered, akkor ne hagyd ennyiben!
Sípot inkább ne vegyél,
Sípot inkább ne vegyél, mert azoknak a jeleknek is olyan értelme van, amit laikus nem ismer. Lehet, hogy fel akarod magadra hívni a figyelmet, közben meg úgy értelmezi a masiniszta, hogy 'gyorsan indulj és tartsd a százhuszas tempót'. :) Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a sípszókor a mozdonyvezetőnek meg kell néznie, hogy a forgalmista/kalauz adott-e jelet (tárcsával vagy intéssel). Szerintem egy hangos kurjantás is megteszi, mert a sípolást a nyílt pályán történő elemlámpával játszadozáshoz tudnám hasonlítani: ugye ott is külön jelek vannak.
Énekelj te is hangosan!
üdv adamekp
ez a hozzáállás
ez a hozzáállás régebbről fakad.
áltsulis voltam, amikor vmi táborba mentünk, s az 1ik faluban szálltunk fel a vonatra. a szülők kicuccolták a gyerekeket, és felpakolták őket a vonatra. én voltam az utolsó. erre a vasutas koma elindítja a vonatot. én lent maradtam, cuccom fent. volt ám bőgés. aztán gyorsan be a csoda105-be és a következő állomásig elvitt a fatter. még most sem emésztettem ezt meg...
másik:
ez sokkal durvább
jövünk haza vmikor ősszel. nagymaros környékéről asszem. felpakoltuk (benyomorgattuk) a 3 biciklit. 1x csak elindul a vonat. majd megáll. várunk. majd felszáll 1 országútis lány, és ő mondja, h vki meghúzta a vészféket, mert 1 házaspár rakta fel a bicajt, úgy, h a kisgyerek benne volt abban a műanyag ülésben, s a vasutas elindította. hát van ennek esze? totál kiakadtunk mindannyian. látja, h rakják fel a bicajt, s elindítja a vonatot... erre varrjunk gombot
Nagymaros, Verőce,
Nagymaros, Verőce, Vác..úgylátszik a Bp-Szob vonal elátkozott.
fából vasparipát
Elhamarkodottság nélkül,
Elhamarkodottság nélkül, mert nem tudhatjuk még a pontos körülményeket, de itt egy intő eset:
http://hvg.hu/itthon/20070628_vonat_szombathely_halal.aspx
________________
Sajnálom a bolondot.
Szia! Nem tudom, él-e még
Szia!
Nem tudom, él-e még a blogod, elolvasva a postod úgy felspanoltam magam, hogy muszáj azonnal kiírnom.
Kezdeném azzal, hogy a guglibarát dobta ki a címed, mikor rákerestem "a vonat nem vár" fantasztikus dalra, mert hirtelen nem jutott eszembe Rózsi neve (:P), hülyeséget pedig nem akartam írni a saját blogomba. Történt ugyanis, hogy (Miskolc-Nyíregyháza vonalon járok haza) Rakamazon szállok le, és mivel ma (haha, legalább csak ma lenne...) 20 perc késéssel indult a vonat, próbálták minél hamarabb behozni a lemaradást. Ennek az lett a vége, hogy ugyan időben elindultunk az ajtóhoz, de nem nyílt ki (köszönjük a korszerűsítéseket), átrohantunk a másikhoz (10 mp-nél nem volt több), és a néni előttem épp hogy fellépett a vonatra, mikor elindult. TÍZ MÁSODPERCES ÁLLDOGÁLÁS UTÁN! Konkrétan le kellett vetődnünk a szerelvényről, hogy ne maradjunk fent. Tudom, felnőtt, értelmiségi ember ilyet nem csinál, az én hibám, ezzel tökéletesen tisztában vagyok. De akkor is dühít, hogy mit meg nem engedhet magának ez a minőségi szolgáltatás fogalmával köszönőviszonyban se lévő cégszerű borzadály.
Mondjuk annak azért örülök, hogy minket legalább elhozott, és nem futott ki alólunk. Mert Téged pölö be is sodorhatott volna maga alá, vagy felpakolod a bringát, és elviszi... Többet meg se találod.
Na, mindegy, csak ki akartam magamból írni egy "sorstársnak". :D
Bicikli és séta rulez! A máv pedig... finom leszek és nőies, nem mondom ki, mit csináljon inkább. :P