Tegnap egy Izlandról szóló ismeretterjesztő filmet néztem. Izlandon szinte nem használnak fosszilis energiaforrást, ott van nekik a geotermikus. Szöget ütött a fejembe a dolog:
Ha teljesen ki tudnánk küszöbölni a jelenlegi szennyező energiaforrásokat (fosszilis, atom, stb.), akkor fenntartható a jelenlegi mértékű (sőt növekvő) energiafelhasználásunk, vagy sem? Maga a felhasznált energia is szennyezés, vagy csak az előállításával járó anyagok azok? Ha mesterségesen energiát "hozunk be" a Föld rendszerébe, fennmarad az energiaegyensúly (pl. kisugárzódik a felesleg az űrbe), vagy nem?
Alapvetően nem "behozzuk"
Alapvetően nem "behozzuk" az energiát, hanem az ide már bekerült energiát konvertáljuk és használjuk fel. A kérdés egyrészt az, hogy olyan raktárakat használunk-e, amik gyorsan megújulnak, és hogy a konverzió okozta károsodások elviselhetőek-e, ahol a legfontosabb szempont az, hogy ha befejezed a konverziót, mennyi idő múlva áll vissza a természetes állapot.
Érdekes kérdés, hogy a föld magjának hőjét ugyanúgy végtelennek tekintjük-e, mint a napenergiát, tehát tekinthetjük-e "tiszta" energiának. Persze, mindkettő el fog fogyni, csak számunkra átláthatatlanul hosszú idő alatt, plusz a napenergiánál ez az idő nem változik attól, hogy mennyit használunk belőle. Mondjuk a jelenlegi használati ütem mellett biztosan "tisztának" tekinthető, de szívesen látnék egy becslést arra, hogy ha a jelenlegi össz energiafelhasználásnál egy-két nagyságrenddel többet nyernénk geotermikus energiából, akkor a nap vagy a föld hűlne ki hamarabb. De ez már tényleg sci-fi.
A konverziós eljárásokkal már több baj van, mert legnagyobbrészt arra épülnek, hogy a hosszú idő alatt felgyűlt vizet szedjük ki a föld kérgéből. De már vannak visszasajtolós hőkutak is.
A másik figyelembe veendő tényező a hőszennyezés. A geotermikus hulladékhőnek is el kell távoznia valahogyan. De ez nincs másként a napsugárzással sem. Éppen az ezzel kapcsolatos termodinamikai egyensúly eltolódása az, amit "globális klímaváltozás" névvel szokás illetni, és a széndioxid-kibocsájtással van összefüggésben.
A belvárost pedig le kell zárni.
--
a bátor kommutátor
Az világos, hogy nem
Az világos, hogy nem "behozzuk" az energiát, mert már eleve "bent van".
Ami engem érdekel, az a hőszennyezés, a rövidtávú enegiamérleg. Mégpedig nem csak a hulladékhő (a számunkra nem hasznosult), hanem az összes. A végén minden felhasznált energia hulladékhő lesz.
Bejövő energia == napsugárzás.
Kimenő energia == fény, hő, stb. formájában a Föld kisugároz.
A kettő nagyjából egyenlő. Ha ehhez hozzávesszük az eltárolt energiákat is, akkor az egyenleg pozitívvá válik. Föltételezem, hogy ez előbb-utóbb kiegyenlítődik (A Föld melegszik és így többet sugároz ki); kérdés, hogy ehhez mennyivel kell megemelkedni a hőmérsékletnek? Ha csak mondjuk egy tized fok, akkor nem nagy gáz. Ha már egész fokokban mérhető, akkor van baj.
Kimenő energia == fény,
Kimenő energia == fény, hő, stb. formájában a Föld kisugároz.
A kettő nagyjából egyenlő. Ha ehhez hozzávesszük az eltárolt energiákat is, akkor az egyenleg pozitívvá válik.
Nem illik a stock és flow jellegű dolgokat összeadni :-)
Amúgy az egész dolog miatt feleslegesen aggódsz, jelenleg nem számottevő az ebből fakadó hőmennyiség. Globális felmelegedés sem emiatt van (ha van), hanem azért, mert több hőt tartunk vissza a napocskából.
Amúgy az egész dolog miatt
Amúgy az egész dolog miatt feleslegesen aggódsz, jelenleg nem számottevő az ebből fakadó hőmennyiség.
Nem aggódok, csak tűnődök.
Erőfeszítéseket teszünk arra, hogy kiváltsuk a csúnya piszkos energiaforrásokat szép tisztákkal. Ahelyett, hogy a fogyasztásból vennénk vissza.
Persze a kettő nem zárja ki egymást.
Kizárhatja. Gondold el hogy
Kizárhatja. Gondold el hogy győzöd meg a közvéleményt arról, hogy az autónak nincs helye a belvárosban, ha az nem szennyezi a levegőt? Elkezdesz szociális környezetszennyezésről beszélni, ozt jó hülyének néznek. Sajnos.
A beeső napenergiához
A beeső napenergiához képest a hőszennyezés mértéke annyira elenyésző, hogy csak lokálisan vannak hatásai (a Duna állítólag néhány fokkal melegebb Paks alatt), de a termikus egyensúlyba ez ma nem igazán szól bele. A légkör hőelnyelő/visszaverő képessége - ami a széndioxid koncentrációval változik - sokkal jobban számít. És ebben is tizedfok-fok nagyságrendű változásokról beszélünk ma. Igaz, hogy a fokos nagyságrend elég ahhoz, hogy teljesen új biológiai egyensúlyt(*) hozzon létre.
*: Ezt szoktuk kifejezőbben az "ökológiai katasztrófa" kifejezéssel illetni.
A belvárost pedig le kell zárni.
--
a bátor kommutátor