Privátnyilvános reakció (közérdekűmagán, ignorálandó válasz):
Mennyenek a hüje bicciklisták bringázni az erdőbe, ne itt tartsanak fel! :)))))))))))))))))))))))))

üdv adamekp

Én inkább a valamilyen szerrel elsímitott földútra voksolnék, bár jómagam sem tudok erről a módszerről semmit. Az aszfalt mindenesetre valóban igen stílusidegen az erdőtől.

Az autósok ellen talán bólyákkal lehetne védekezni, vagy valami hasonló módszerrel. Bár ez a motorosoktól nem véd meg.

Én nem vezetnék az erdőbe aszfaltutat. Igaz, hogy így az outi kerekeimmel nem is tudok erdőben bicikliztni, de majd felújítom a montimat végre, és akkor nem lesz akadály. A természet, az maradjon csak természetes, így is olyan kevés van belőle.
Én pl. egy erdő mellett nőttem fel, ott bicikliztünk minden nap egész gyerekkoromban, és egyáltalán nem hiányzott oda az aszfalt. Tájidegen.

dobákpeti
"Why don't you ask the kids at Tiananmen square?
Was fashion the reason why they were there?"
petiBlog

ami a városon belül elég fontos útvonal lehet, az a ferihegy és az újköztemető közötti erdősáv. elvileg csak bringásoknak van, de az állapota amellett, hogy szórakoztató, elég silány. szerintem erdőben egy jól tömörített, egyenes földút a legjobb. a régi vám útnál és a forrásmajori dűlőnél az a baj, hogy ehhez ki kéne szépen egyengetni a felszínt munkagépekkel.
a régi vámnál ptóbálkoztak kizárni minden más forgalmat, ami zömmel sikerült is, de így még biciklivel is nehéz bejutni a lezárt szakaszra.
a térképet nézve még aktuális lehet a XVI. kerületben a szilas-patakkal párhuzamos út rákospalota felé, de azt a környéket nem ismerem.

Pont ezt a hangyasavas eljárást akarta az MK Észak-Pest javasolni a Mogyoródi-patak mellett.
Talán Áron vagy Feri már többet tud errôl az eljárásról, kérdezd ôket. :)

Az én véleményem: ha nem okoz nagy környezetkárosítást ez a hangyasavas eljárás, akkor azt mindenféleképpen jobb lenne alkalmazni, mert az aszfalt nem csak hogy tájidegen, meg nem való erdôbe, de ugye a legyártása, és az aszfaltozás is nem kevés környezetszennyezéssel jár.

A vegyszeres megoldást nem ismerem, tudomásom szerint ilyen módon javított úton még nem jártam. Ami nem mindegy:

- mennyire károsítja a köenyezetet
- milyen sűrűn kell kezelni a talajt
- mennyibe kerül a kezelés
- az út járható lesz-e virsligumival is
- milyen lesz az út például télen, hóolvadás után
- a hó egyáltalán eltakarítható-e róla

Naszályban próbáltam biciklizni földúton, hát ... tolni jó :) Össztelós biciklivel esetleg. Mivel minden településre vezet aszfaltozott út, újakat csak bicikliknek nem építtetnék. Inkább a meglévő utat szélesítve lehetne rá bicikli sávot rakni, ahol a nagy forgalom, nagy sebességgel közlekedők miatt veszélyes(Budakeszi, Velence, Esztergom). Most is lehet aszfalton a természetben biciklizni: pl. Börzsöny, Pilis, Mátra, Balaton-felvidék.

A közmunka programba be lehetne vonni a bicikliutak karbantartását (bokornyírás, seprés (Vácon a járdatakarító kiskocsihoz hasnonlót láttam a bicikliúton is), festés, táblák visszaforgatása (akár fatáblák készíttetését is meg lehetne fontolni, szebbek és kevésbé kapósak lennének talán)). A gyökerek ellen gondolom mérnökök tudják mit lehet tenni.

A csak bicikliúttal nagy probléma, hogy hóban akár hetekig használhatatlan. Az utat takarítják, autók szétcsapják rajta a havat, néhány óra alatt járható biciklivel is a keréknyomban. Persze ez csak településeken belül probléma, télen kevesen ingáznak messziről.

----------------------------------
Valamint autómentes településeket!

Lelki szemeim előtt elgázolt sünök, békák, pockok.
Vagy azok az aszfaltozott autós utak?

Szerintem meg kell különböztetni a meglévő utak "bringásítását" a teljesen új útvonalak kialakításától.

- - - - -
6É futás
Következő járat indulása: július 11.
www.6efutas.hu

nekem pl. nagy kedvenceim az aszfaltos erdészeti utak, amikről tudok:
-a Börzsönyben
-a Bükkben
-a Pilisben
-etc..

ne mondjátok már, hogy azokon nem jó menni, szerintem éppen ezt kéne a bringásoknak javasolni, hogy ilyen helyekre menjenek, mert szépet látnak meg ilyenek.
Tény, kéne mindegyikhez sorompó, amit komolyan le lehet és kell zárni, de bringával és gyalog bármikor be lehessen jutni. Ez egy jó megoldás lenne.

De most tényleg, mi a baj az erdővel éjszaka, meg a 23-as külsővel, ha egyébként nincsenek kátyúk?

Lehet jó minőségű utat cinálni aszfalt meg savak nélkül is.
Jó rétegrend kell, és néha ezt is karban kell tartani.
Jobb lesz mint a kiskörte ma.

És szerintem igenis számít az élmény bringázás közben. Én pl. direkt kerülővel szoktam menni reggel, mert a Bartókot szeretem, a Karinthyről meg élmény elzavarni a bringasávon parkolókat. De hogy a természetnél maradjunk: szerintem nagyon nagy amikor Keszi meg Páty között rádvillant éjszaka egy róka.

A belvárost pedig le kell zárni.
--
a bátor kommutátor

Én leginkább a zúzalékos útra lennék kíváncsi.
A savas gyökérirtás nem tesz jót az erdőnek. Az aszfalt tájidegen. A sárba meg bele lehet ragadni. 28-622 gumival mentem már a Mátrában a vadgazdálkodási terület kerítése mellett, erdészeti földúton. Helyenként beleért a sárba a küllőm.

Van valakinek anyaga vagy szakembere a rétegrend és/vagy zúzalék/makadámút kapcsán?

Érkezett emellett olyan alternatív javaslat, amely esetleg elkerülte a figyelmemet?

- Ms. Critica "Lulu" Lujka -
Forgass!
*CMS* RABIC

Üdv!
Itt megint két véglet viaskodik:
1.: Ne nyúljunk az erdőkhöz, azok úgy jók ahogy vannak, aki közlekedni akar az menjen az autók mellett.
(Esetleg néha szórjunk ki pár hekto vegyszert, nem érdekes :))

2.: Építsünk 6 m széles vízelvezetős, sőt, kivilágított utakat az erdőkbe.

Szerintem egyik sem célravezető

Budapesten az ingázók jelentik az egyik legnagyobb közlekedési problémát, és energiapazarlást.
Őket kéne rávenni, hogy akár napi 30km-t tekerjenek, ha bringával akarnak közlekedni.
Namost én mondhatni fanatikus városi bringássá válok lassan, de én sem tekernék ennyit autók és teherautók
mellett naponta, télen nyáron szívva a bűzt, tartva a száguldozóktól, zajban, stb. egy főút mellett.
Aki pedig még soha nem közlekedett bringával, gyanítom nehezen lesz rávehető egy ilyen mutatványra, pláne
ősszel, meg télen.

Ugyanakkor mint Bodor Ádám is mondta, kifejezetten vonzó lenne az órákig történő dugóban araszolás helyett,
ha mindenki reggel, csönben, a friss levegőn madárcsicserést hallgatva járhatna dolgozni.
Ilyen utak esetén tényleg nagy tömegű ingázót lehetne szerintem rávenni, hogy váltson bringára.

Földút: Még egy kiváló minőségű, aszfalt símaságú döngölt földút is olyan síkossá válik eső után(nem beszélve
arról az esetről amikor már beáll a kerék a sárba) hogy akár egy kisebb kanyar, vagy fékezés is
veszélyessé válhat. Amikor meg ősszel, az átnedvesedett felületre ráhullanak a levelek, az kb
összefüggő korcsolyapálya, és még csak nem is látszik rajta.
Egy ilyen út mindennapi közlekedésre alkalmatlan.
Itt egyébként meg kell jegyezni, hogy amikor kikapcsolódásképpen bringázok, szinte csak és kizárólag túristaösvényeken
megyek, a könnyűtől a meglehetősen nehéz fokozatig, szóval nem arról van szó, hogy ha nem látok magamellőtt
aszfaltot el sem merek indulni.

6 m széles vízelvezetős út: Már többször leírtátok mi a helyzet vele...

Én valami kettő közöttit építenék, pld:

2 db , egymástól 3-4 méterre( köztük fák, sziklák, minden ami van) futó 2-3m széles aszfaltcsík, mégozzá
nem nyílegyenes vonalvezetéssel, hanem kissebb nagyobb kacskaringókkal, a terepviszonyokhoz, fákhoz, tájhoz illően.
Vízelvezetésnek elég volna domborúra, vagy az egyik irányba lejtve építeni.
Sokkal kellemesebb egy ilyenen tekerni, szinte ringatózva követve az erdő íveit, mint egy nyílegyenes, marhaszéles az
erdőtől teljesen elkülönülő valamin menni.
Ráadásul meg lehetne kímélni az idősebb fákat, az erdőhöz lehetne igazítani.
Nem beszélve arról hogy egy ilyen utat sem sorompóelllopással, sem más módon nem lehetne járhatóvá tenni az autók számára, így a védelméről
nem kéne gondoskodni.

A kő burkolattal azért nem értek egyet, mert nagyon könnyen felverheti a gaz. Magasabb fák között, ahova alig süt be a nap esetleg jó,
de napos területeken kizárt hogy járható maradjon.

Most a szabályozási gyakorlat a következő:
Védett (különösen Natura 2000-es és fokozottan védett) értékes természetközeli területeken általában semmilyen kerékpárút nem (nagyon) kap építési engedélyt még akkor sem ha egy meglévő (föld)út helyére épül, ahol most amúgy illegál vagy legál autók is járnak. Ez nagyon nem jó szerintem, mert a kerékpáros létesítmény fejlesztése mentén a gépjárműközlekedést meg kell tiltani.
Azokban az erdőkben, amelyek nem védettek elvileg ki lehet építeni kerékpárutakat és való igaz, hogy ha nem figyelünk oda akkor ennek sok növény feleslegesen áldozatul eshet, erre most szabályozás nincs, csak a helyi várostervezőkben és kerékpárúttervezőkben, kivitelezők környezettudatosságában bízhatunk.
A KVVM-el elkezdtünk tárgyalni arról, hogy a kerékpárutak építésének szabályai (UME) közé bekerüljenek új szempontok, én a következőket fogom javasolni:
1. A kerékpáros létesítmények helyét a természeti értékek minimális károsításával kell kijelölni, védett területet ehhez csak abban az esetben lehet igénybe venni, ha az összekötendő kiindulási és célterület között az UME-nak megfelelő létesítmény nem, vagy csak X%-nál nagyobb költséggel építhető ki. Fokozottan védett ill. Natura 2000 területeken már a nyomvonal kijelölésnél egyedileg egyeztetni kell a természetvédelmi szakhatósággal, aki köteles a javasolt (pontos) nyomvonalakat olyan részletességgel megvizsgálni minta azok engedélyezési tervek lennének. Az OTRT-ben fekvő nyomvonalak esetén a zöldhatóság köteles az UME-nek és a fenti költség kritériumnak is megfelelő új nyomvonalat, műszaki megoldást megnevezni, ha korábbi javaslatok nem voltak megfelelőek.
2. Minden kerékpáros létesítményt (ha van) meglévő vonalas infrastruktúra mentén / helyén kell kiépíteni, hogy az összefüggő társulásokat ne szabdaljuk fel, illetve feleslegesen ne vonjunk be természetközeli, zöld területeket közlekedési funkcióba.
3. Az értékes fákat, facsoportokat vagy egyéb képződményeket a nyomvonal kisléptékű kanyarulataival ki kell kerülni, vagy a burkolatszélességet esetileg le kell csökkenteni.
4. Amennyiben nincs különleges értékű természeti képződmény a nyomvonalban a zöldfelületek védelme akkor is kiemelt fontosságú, ezért a kerékpáros létesítmények építésekor a teljes létesítményszélesség maximum plussz x cm szélességben szabad a növényzetet kiirtani + károsítani.
5. Ha természetvédelmi hatóság az 1 ponthoz kapcsolódóan kiadott előzetes véleményét az engedélyezés fázisában, új körülmény felmerülése nélkül visszavonja, az ebből eredő költségek a hatóságot terhelik.
6. Ha egy pályázó a 3-4-es ponthoz kapcsolódó előírásokat nem tartja be a támogatási összeg csökkenthető lesz.
Nem szabályozott, de már most is gyakorlat, hogy egy szép és értékes fa vagy fasor miatt pl. a szélességi paraméterek alól, ha a természetvédelmi hatóság azt kéri akkor az aszfaltburkolatra vonatkozó előírás alól felmentést kap egy kerékpárút.
A földút jó lehet ha éppen nem esik az eső már egy ideje, de nem kiszámítható sem a túrázóknak, pláne nem a mindennapi közlekedőknek. A nem aszfalt (hanem valamilyen módon stabilizált) burkolatot a természetvédelmi hatóság már most is előírhatja és elő is írja időnként (ld. Érd –Százhalombatta EuroVelo). Elfogadható a stabilizáció a turisztikai kerékpárút pályázatoknál, de nagyon problémás a minősége, mert nem képesek hazánkban normálisan megépíteni és a folyamatos karbantartás sem megy (drágább, mint az aszfalt karbantartása). Ahol csak lehet tartózkodunk tőle. A vegyszeres stabilizálás jó lenne, de nem tudok megvalósult vegyszerrel stabilizált kerékpárútról. Azon túl hogy nekem sem tetszik az aszfalt az erdőben, szakmailag rendesen alátámasztott érveket az aszfalt kontra vegyszerrel stabilizált út kérdésen nem nagyon hallottam és azért az hogy nem illik oda elég kevés indok, hogy ne aszfaltozzunk. A vegyszerrel stabilizált úthoz ugyanolyan vastag pályaszerkezetet, földmunkát kell csinálni, ugyanúgy vízzáró és ilyen mennyiségben a vegyszer ugyanúgy idegen anyag az erdőben, mint az egyéként természetes anyag a burkolási célokra használt szilárdított nehézkőolaj (aszfalt). Az egyetlen indok ahogy hallottam az ár lenne, csak szeretném már látni hogy valaki tényleg rendesen megcsinálja.

Tegnap este olvastam végig a topicot, kicsit fáradtan, így nem tudom volt-e, nem emlékszem.

Két lehetőség van, amit figyelembe kell venni szerintem.

1. Természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet -> csak a földút jöhet szóba.

2. Egyéb, nem védett zöldterület -> Itt már lehet vitatkozni, hogy mi lenne a jó, és hogy kéne megoldani. Kb. azon az állásponton vagyok én is, hogy a helyi jellegzetességeket kell figyelmbe venni.

Hamár van ez a téma, épp aktuális. Természetvédelmi / tájvédelmi körzetben, kijelölt turistaúton és/vagy mezőgazdasági úton szabad biciklivel közlekedni?