"Most... egy kicsit... csalódott vagyok..." (Jean-Baptiste-Emmanuel Zorg, Ötödik elem)
Ott voltam, ott voltunk. Szép volt, megható volt, és most mi lesz? Mit fogunk várni? Soha többet nem lesz ilyen?
Sok mindent olvastam a CM körül és megértem azokat az érveket, amik miatt vége lett egy olyan korszaknak, aminek a csúcspontja 100.000 bringás együtt tekerése. Mostantól jöhet a szakmaiság, a tárgyalások, tervek, sikerek és remélhetőleg kevés kudarc.
De 20.-n történt még valami. Egy hatalmas űr keletkezett. És ez azért, mert a CM elérte a célját. Mintha nem lehetne újabb célokat találni, újabb okokat és indokokat arra, hogy még egyszer, a következő évben is legyen. Igazából indok sem kell, mert mára a CM ünneppé vált. Ezzel, hogy megszűnik egy ilyen közösségteremtő és erős rendezvény, sok más is meg fog szűnni...
És itt el lehet gondolkodni...
Most már öngerjesztő a folyamat (írtátok sok helyen) - igen, valóban az lehet, ha a láng lobog a fazék alatt. Forr a víz. De ha nincs láng, a víz lassan ki fog hűlni. Mert a CM maga volt a láng, vitathatatlan. CM nélkül nem lesz láng, a víz pedig nem plutónium, a kritikus tömeg megvolt, a maghasadás viszont elmarad.
Minden évben, évről évre láttam a rengeteg embert, és a rengeteg turistát. Szájtátva bámulták ezt a hatalmas bringakígyót, ilyet életükben nem láttak és marhára szerencsés vagyok, hogy részt vehettem benne! És nagyon el vagyok keseredve, hogy holmi (megalapozottnak tűnő) indokok miatt ennek vége szakad.
Had idézzek Antoine de Saint-Exupéry-től:
"- Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
- Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
- Az idő, amit a rózsámra vesztegettem... - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az emberek elfelejtették ezt az igazságot - mondta a róka. - Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért..."
Felelősek lettetek több tízezer ember ember érzéseiért. Gondolataiért. A szívükért. A Critical Mass-ért!
A végére pedig még egy idézet. Egy bizonyos Evan Mcglothlin hozzászólása a 2007.-s CM-hez (http://www.youtube.com/watch?v=6Q_45HGoo2w):
"why oh why do i live in America?"
"Egy hatalmas űr
"Egy hatalmas űr keletkezett."
Lépj be az MK-ba, és beszélj rá még 10 havert. A Critical Mass te magad vagy, tegyél magadért. ;)
Ez egy megoldás. Beléptem (és
Ez egy megoldás. Beléptem (és nem csak ebben az éveben). Nincs 10 bringás nem belépett haverom... de igyekszem. ;) Ezzel együtt a fentieket tartom. A CM több, mint egy CM. Ma már sokkal több... Nem csak én és a bringások... Sokkal magasztosabb lett...
+1 Kükü-interjút amúgy
+1
Kükü-interjút amúgy olvastad?
Nem. :)
Nem. :)
Az idő amit a rozsdára
Az idő amit a rozsdára vesztegettél... Rozsdára? o.O Na még egyszer! Az idő amit a rozsdádra vesztegettél... Na ne már :O Jaaa, rózsa, tényleg az is értelmes magyar szó... Ó nahát! (:
Nekem is az az egy szívfájdalmam van, hogy nem fogom látni többé azt a sok leesett állú turistát a városban akik néznek balra-jobbra, mi ez a sok bringás és nem értik, hogy nem verseny, hanem az összetartozás, együttlét, együtt kerékpározás örömét, élményét, ünnepét látják. :) És az az érzés, mikor arra gondolok, hogy én is a tagja vagyok, az egyik szem a láncban, az egyik bringás a tömegben és ez milyen kurva jó dolog, na az fog hiányozni (:
Egyébként nem csak a
Egyébként nem csak a túristáknak hanem a jó magyar honpolgároknak is meglehetősen tanulságos élmény amikor egyik pillanatban még nem hallja a hangját
az autóktól, a következő pillanatban meg 50-szer annyi bringás mellett szinte csend lesz, és újra átélhető az a hangulata a belvárosnak, ami akkor volt igazán jellemző amikor ezeket a városrészeket építették. Legalábbis talán 2005 ben a Blaha Lujza térnél nekem így esett le hogy mi az értelme a forgalomkorlátozásnak, és hogy az valójában mit is jelent.
Apámmal beszéltem vasárnap.
Apámmal beszéltem vasárnap. Minden bevezetés nélkül egyből azt kérdezte, hogyhogy nem kapott jelentősebb publicitást a CM idén? Mert, hogy sejtette, hogy nem öt ember lesz ott és hallgatta volna a rádióban, vagy nézte volna a neten, hogy mi a helyzet. Aztán elmesélte, hogy '88-ban március 15-én zárták le először a tömeg számára a teljes kiskörtét az Astoria meg a Kálvin között és, hogy milyen szabadságélménye volt akkor, amikor végigtrappolhatott a villamossíneken. Hát, valami hasonlót éreztünk mi is, amikor először tekertünk át a Lánchídon, először foglaltuk el a teljes Andrássy utat, vagy a rakpartot. :) Bizony, kellenének ezek az alkalmankénti megállj pillanatok, amikor a gyalogosok, vagy a bringások átvehetik egy pár órára, vagy egy napra mondjuk azokat a tereit a városnak, ahová "hétköznap" nem kerül be. :)
Az lenne a jó, ha az merülne
Az lenne a jó, ha az merülne fel a nem bringázókban, akik megmagyarázzák, hogy miért nem lehet Budapesten bringával közlekedni, hogy ha ennyi ember tud bringázni ebben a városban, akkor lehet, hogy mégis lehet?
Ha ennyi embernek lehetséges, akkor neked is az.
Most ezt akkor kell +1-eznem,
Most ezt akkor kell +1-eznem, vagy magától értetődő, hogy egyetértek? :)