Visszatértem Szigetközből, idén is baromi jót kenutúráztam. Sikerült kifogni pont egy olyan hetet, amikor állandóan felhős, esős volt az idő, szóval most szerencsére nem voltak szúnyogok és nem égtem agyon, ellenben hideg volt.
Sikerült sokszor majdnem borulni (de mindig csak majdnem), de mindig valahogy megmentettük a hajót. Sok-sok zúgón is lementünk, vicces volt :)
Ellenben amiért ezt a bejegyzést most írom:
Nem értem. Vannak tök jófej emberek, szárazföldön teljesen jól elvagyunk, viszonylag udvariasak, kedvesek, normálisak. De ahogy vízreszállunk, elkezdődik a tolakodás, az előzgetés, a nyomulás.
Legszebb példa: kikötés. Általában parttal párhuzamosan kellene kikötni, hogy az ember ne verje oda a csónak orrát, gerincét a betonnak, földnek, mert nem feltétlenül tesz neki jót. Szépen mindenki párhuzamosan beáll a parttal és vár a sorára, mire ki tud kötni. Ez az elmélet. A gyakorlat: mindenki orral ki a partra, ha én várok, mert kormányosként megállít(tat)om a hajót ("Állj/Oké/Elég" -> hagyd abba az evezést, "Hajó Állj" -> állítsuk meg a hajót), mert nem férünk oda, akkor tuti, hogy jön valaki hátulról, aki befurakszik, nekimegy, széttolja a többi hajót, le se szarja, hogy mi van. Minket majdnem beborítottak így a vízbe kiszállás közben. Le is csesztem a másik hajót.
Ugyanez beszállásnál.
De vicces a helyzet, mert amúgy mindenki segít mindenkinek kiszállásnál, elindulásnál, átemelésnél, ha szükséges. De azon kívül nyomul mindenki.
Vagy ott vannak a szűkebb ágak, ahol 2 hajó egymás mellett nem fér el. Kitaláljátok mi tipikus itt? Nem, nem a libasor. A párhuzamos közlekedés. Utolsó nap már kicsit kiborultam, mert szűk és akadályokkal tarkított, jobbról bedőlt fa előtt már hárman haladtunk egymás mellett libasorban. Na itt kicsit kitereltem őket a fára, amúgyis mi voltunk irányban.
Vagy a másik. Megyek túraveztől kb. 5 méterre, mert nem vagyok túl jó kormányos, meg amúgyis, minek lihegjünk a nyakában. De tartjuk vele a lépést. Persze balról szintén megérkezik a hajó, akit szintén kitessékeltem óvatosan a balról belógó fára. Le is maradt utána.
Szintén utolsó nap, de már visszafele, szélesebb ágon felfele a folyón, sodrás ellenében. Túraveztől 6-10 méter távolság. Tartjuk a lépést, teljesen jó a követési távolság szerintem. Aztán megelőz egy hajó. Aztán még egy. Aztán még egy. Mi tartjuk a túraveztől a távolságot, de már 5 hajó van előttünk, közöttünk. Zsúfoltságban, akadályozzák egymást is, és minket is. Nem tudnak rendesen navigálni, kikerülni, kihasználni a kevésbé sodrós helyeket, mert egymásnak is útban vannak, állandóan kormányozni kell, ami viszont lassítja a hajót.
És ez ment egész túrán.
És nem értem miért. Mi célból? Mi ez az előzési kényszer, mi ez a hering-fetisizmus? Hol van az előzékenység, az előrelátás?
Gondolkoztunk kicsit, de nem jöttünk rá.
Vagy itt élik ki magukat az állandó szabályok közti élet miatt, és elengedik kicsit a gyeplőt.
Vagy ez a megszokott viselkedési mód a vízen (nem hiszem).
Vagy csak a kormányos inkompetens. Erre csak egy dolog miatt tudok következtetni. Kidőlt fa, egyesével lehet rajta csak átmenni, méghozzá tolatva. Szépen beállunk párhuzamosan, elengedjük a még előttünk lévőt, majd mikor átért, indulnánk mi is. De a szomszéd, utánunk érkező hajó legénysége (kormányosi utasítás nélkül) el kezd húzni. Na most akkor mi van? Alap, hogy a kormányos aki irányít a kenuban, ő tudja, hogy mikor, merre, ki húzzon és mennyire. Ha ezt a kormányos nem kezeli (volt is sok vitám a legénységemmel emiatt), vagy nem tudja kezelni, akkor nem jó kormányos, hiába tud precízen navigálni.
Szóval lehet ez is az ok.
Igazán nem tudom, hogy miért változnak törtető állattá az emberek vízen is, akár a saját kárukra is, nem értem az előzési kényszert, a tolakodást.
És van egy olyan rossz érzésem, hogy az ilyen ember ugyanígy vezet közúton is :(
Azt hittem vizibiciklis blog
Azt hittem vizibiciklis blog lesz.
"Nem nyúl a fékhe', nem nyúl a fékhe'!"
Sejtettem, hogy valaki azt
Sejtettem, hogy valaki azt fogja gondolni:)
Mikor egyszer nagy merészen
Mikor egyszer nagy merészen áradásnál kimentem a kajakkal a Rómain, kettes kajakban felbukkant a semmiből két leányzó, akiket csak forgatott az áradt, uszadékos Duna, mint a megkergült iránytűt. Kérdezték is tőlem, hogyan kell evezni, mert először vannak vizen. Mondtam is nekik - miközben az uszadékok és a pörgő-forgó hajójuk között lavíroztam, hogy először az egyik oldal, aztán..., aztán így érjenek csak partot mielőbb.
Ez tendencia lett, ahogy növekedett, felhígult pl. a bringásállomány, úgy nő az életveszélyesen bringával közlekedők száma, itt a párhuzam a vízitúrázással, vagy mondhatni bármivel.
De egyébként az a vicc,
De egyébként az a vicc, hogy a tanárnő, aki 40 éve vízen van (általános iskolás szervezés) szintén hasonló módon csinlája. Másik, aki régen versenyszerűen evezett, dettó. Általában mind felnőtt emberek (nálam 10-20 évvel idősebbek), mármint a kormányosok, akiktől el lehetne várni azt, hogy kicsit gondolkodjanak. De lehet, hogy túlértékelem őket.
Mert az oké, hogy a nyikhaj 19 éves kölyök (már elnézést, én se vagyok sokkal idősebb), vagy a 14-15 éves hülye, de azért egy felnőtt ember lehetne megfontoltabb. Esetleg csapatjátékos. De ez mondom, segítésnél megvan, csak menet közben hibádzik valami.
Nekem ez a 4. évem amikor 1 hetet evezek, előtte csak 2001-ben, Tydalban, egy cserkész Jamborette-n eveztem. Mondjuk akkor is kormányoztam, tök kezdőként egy nyugis kis patakon, ezért lettem itt már rögtön kormányos. De én nem ismerem a vizet, nem vagyok jó kormányos, nem vagyok jó hajós, csak azt tudom, amit a túravez elmondott. Tök laikus vagyok. Annyi bokrot nem látogatott meg más hajó, mint amennyit mi :) Valamiért nem bírtam balra kanyarodni (jobb oldalt evezek).
És ezekután ott vannak azok, akik sportoltak, "vízen születtek" és kibasszák a kenut orral előre a betonra, áthúzzák a sziklákon, nem emelik, tolakodnak, hülyék.
Tényleg nem értem.
Nem véletlenül voltunk mindig utolsók. Nem kenyerem a tolakodás.
Volt olyan év, hogy voltunk éjszakai túrán. Illetve Csallóközben voltunk, kb. 40 km-es túra, éjszaka értünk haza. Sötétedéskor túravez mondta: "libasor, figyeljük egymás lámpáját, ha leszakad valaki, szóljunk". Na ott akkor szakadt el a cérna, amikor szintén hárman haladtunk egymás mellett libasorban. Utólag nem vagyok rá büszke, mert gyerekek is voltak ott, de válogatott káromkodások közepette küldtem el a halál faszára a másik hajót. Mondjuk a kormányos nem mert a szemembe nézni, ez jó jel. Csak a gyerekek miatt sajnálom.
Szóval jövőre lehet, hogy előveszem a durvábbik énem, vagy leszarom az egészet és lesz ami lesz. Vagy elbeszélgetek a többiekkel egy pálinka mellett. Nem tudom még. De szerintem ez a viselkedés nem normális.
Szia Shag_Becur! Ha valaha
Szia Shag_Becur!
Ha valaha mennél vízitúrára, akkor nyugodtan hívj fel, mert megyek veled , de én nem hagyom ennyiben, a sok tuskó törtető igénytelen kihaénnemmertlevagyszarvaköcsög parasztot, na én ezért nem megyek csak egyedül vagy megbízható barátokkal bármilyen túrára!
Részvétem!!
A víz legalább ha nem szebb és jobb mint a szárazföld! legalább is nekem!
Nektek nem -?
Nekem igen!
http://www.youtube.com/watch?
http://www.youtube.com/watch?v=awFmp-JKkzQ
Egyik nyomulás.
Értelme?
Semmi.
(Barna hajóban túravez).
Mikor jön makimajom, hogy
Mikor jön makimajom, hogy megmagyarázza, hogy ez a blog maradhat, mert igenis köze van a kerékpározáshoz...?
Amúgy értem, miről van szó, mindenhol ez megy. Az élet minden területén. Ezért nem meglepő. Ilyenek az emberek, ilyenek vagyunk.
Megkockáztatom, a 90%-nak, aki evezett, van B-jogsija...:)
__________________
- Kerékpáros vagyok, mert nem tudom, hogyan lehetnék nem az... -
Fehér Katarga RoadPro trekking stílusban...
Ha nem baj, kifejtem azért
Ha nem baj, kifejtem azért ezt a nyomulásos helyzetet.
Gyalogosok: elsőnek akar átkelni a zebrán, úgy áll oda a járda szélére, bármekkora is a tömeg, hogy a cipője lelóg a szegélyről, szabályosan 'belóg' az útra, mert ha beáll a másik ember mögé, az ugye két másodpercet elvesz az életéből... Amikor ilyet látok bringázáskor, akkor teljesen le szoktam húzodni az út szélére, és oútis tempóval 5-10 centire elhúzok az orra előtt. Van amelyik már akkor hátraugrik, mikor látja, hogy jövök...
Tömegközlekedés: mindenki elsőnek akar felszállni és persze leülni, és mikor célhoz ér, természetesen elsőnek akar leszállni is, és azt is basztatja, hogy leszáll-e, aki előtte fél perccel megnyomta a leszállásjelzőt, mert valóban le akar szállni. De hát ott áll az ajtóban, biztos ami biztos, meg kell kérdezni, mit akar, mert ha mégsem száll le, akkor ő lehet az első...szánalmas. Másik kedvencem a 'népvándorlás' a Combino villamosokon, azt ugye végig lehet járni, és persze a lusta disznó felszáll a legelején, mert onnan jött, aztán bármekkora a tömeg, végigcsörtet az 50 méteres járművön, mert amikor leszáll, majd arrafelé kell továbbmennie. Nehogymár a megállóban tegye ezt meg, ahol hely is akad ehhez, inkább végigtapos egy tucat emberen a villamoson...
Boltban: pénztárnál sorokban az emberek, a mögöttem lévő általában annyira siet, hogy én még a pénztárossal intézném a bankkártyás fizetést, de már odaáll közel, bele a számba. Ilyenkor meg szoktam kérdezni, hogy esetleg akar-e fizetni helyettem, ha nem, akkor lépjen már vissza kettőt, semmi köze hozzá, hogy én mennyit fizetek, meg hogy mi van a pénztárcámban. Ezen persze kiakadnak, és hisztiznek. Azt is szeretem, mikor nekitolják a lábamnak hátulról a bevásárlókocsit, annyira nyomulnak, olyankor szó nélkül rúgom is vissza a szekeret, és csúnyán nézek nagyon...
Gyógyszertárakban nem hiába van felfestve egy vonal, és kitéve egy tábla, 1.5-2 méterre a pultoktól, hogy itt tessék várakozni, de sajnos sok nyomorultra még ott is rá kell szólni, hogy ne lihegjen az ember nyakába, mikor mondjuk nem éppen fájdalomcsillapítót vesz, hanem valami olyan gyógyszert, amihez senkinek semmi köze...
Kerékpárosok: Mész az infrán pl., megállsz a pirosnál, akit előtte fél évvel megelőztél, nem áll be mögéd, hanem melléd, hogy elsőnek indulhasson, aztán meg bevág eléd, mert szemből is jön biciklis, majd 20 méter után megint megelőzöd, mert ugyanúgy csigatempóban poroszkál tovább.
Két-három ilyen után szoktam szólni az illetőnek, hogy ennek mi értelme van, de tudatában sincs, hogy mit csinál, mert csak ennyi a reakció, hogy 'He...?'
Autósok: Pirosnál be kell foglalni a pole pozíciókat, tökmindegy, utána merre vezet a sáv, majd bevágnak a jó irányban továbbhaladó sávba, a később jövőknek már csak az marad, hogy azt lesik, melyik sorban áll egy fél autóval kevesebb, és oda kell beállni. A profibbak még az autók képességeit és a sofőröket is kielemzik, hogy vajon melyik fog gyorsabban elindulni, az mögé kell beállni...
Vízitúra : lásd Shag blogja fent...:DDD
__________________
- Kerékpáros vagyok, mert nem tudom, hogyan lehetnék nem az... -
Fehér Katarga RoadPro trekking stílusban...
Boltban: észrevettem már
Boltban: észrevettem már én is, gyűlölöm. Hozzám ér, lökdösi a táskámat, nyakamba liheg, köhög. Rászoktam az önkiszolgáló kasszára. (Abban csak az a rossz, ha veszek egy üveg bort vagy egy csomag cigarettát akkor jön a koordinátor, hogy elmúltam-e 18. Annyira azért nincsen kölyökképem.)
Autósok: 2x majdnem elcsaptak a pole pozíció miatt. Egyenesen haladtam tovább ezért a középső sávban vártam a zöldet. Mellém beállt a kanyarodóba első helyre egy autó, majd egyenesen ment tovább. Mondanom se kell arra az oldalra nem figyeltem, mert minek ha kanyarodik.
Kerékpárosok: Valahogy több a türelmem ezzel. Általában betudom annak, hogy hobbi-biciklis.
+ Respekt! Miért is nem
+ Respekt!
Miért is nem ismerlek személyesen?
Itt vannak normális emberek :-)!!
Ami késik, nem múlik, vagy
Ami késik, nem múlik, vagy nem jön időben, ezek a lehetőségek vannak...:)
__________________
- Kerékpáros vagyok, mert nem tudom, hogyan lehetnék nem az... -
Fehér Katarga RoadPro trekking stílusban...
a járdán, mikor gyalog
a járdán, mikor gyalog vagyok, azt szoktam csinálni, hogy az oszlopok közé állok és juszt is megvárom a zöldet és azért se lépek le előbb, ha hozzámérne valaki az csúnyán terrorizálom szemmel, ez bejön
a ritka bkv-s alkalmakat rühellem és ha nagyon nem tetszik valami szóváteszem, ha valaki meg nyomulós, akkor alkalmazom a kedvenc távolságtartó eszközöm, a bordák magasságában kinyújtott hüvelykujjam, kellemetlen érzés ha a bordaívbe nyomódik :) főleg a támaszkodósokat büntetem a bordaívnél
Gilran a térképész
Neked ez
Neked ez tetszene:
http://www.thefashionpolice.net/2010/01/dont-wear-it-to-the-airport-ashi...
:DDD
jeeessssszzzz, ez kell nekem
jeeessssszzzz, ez kell nekem :)))), szöges kesztyűkkel meg vasalt orrú fémtűsarkú csizmával :))))
Gilran a térképész
"you couldn’t expect too
"you couldn’t expect too many hugs while you were wearing it. And that makes us sad."
Jó szöveg :)
Most baromira utállak. Itt
Most baromira utállak.
Itt ez a hosszú poszt és tele van olyan kérdéssekkel amire évtizedek óta keresem a választ.
De ebben a posztban nincs válasz!
Hát, bááááz, ott voltak a "nyomulók" a tábortűznél, mé nem kérdezted meg őket?!
Utállak. :-)
Egyébként a jelenség érdekes és jó lenne tudni a miértet.
A válaszokat megtalálod
A válaszokat megtalálod abban, hogy senkinek semmire nincs ideje.
Ebből áll a világ. Szűkös határidők, rohanó, mindenhonnan elkéső emberek, akik nem tudják beosztani az idejüket, mert egy nap alatt akarnak elintézni mindent, megváltani a világot, stb...
Régen olyan szívesen nézegettem az ismeretterjesztő csatornákon az olyan filmeket, amik nagyszabású építkezésekről szóltak, hatalmas épületek, hidak, elképesztő mérnöki tervezések, forradalmi megoldások stb. Manapság miről szólnak ezek a filmek? Semmi másról, csak arról, hogy mekkora kihívás ez a szűkös határidő, jajj, elromlott egy betonpumpa, ha 3 órán belül nem javítják meg, a munkások fejenként 8 csillió dollárt buknak, a befektetők meg 800 csilliót, jajj, már eltelt két hét, és a negyven pillér helyett csak 39 és fél van kész, ezt be kell hozni, és még sorolhatnám. Egyre inkább arra használják fel a rengeteg felhalmozott tudást, hogy a valóban forradalmi megoldások helyett a befektetők bukszáját hízlalják a minél szorosabb határidőkkel. Rohanunk, rohanunk, közben meg elfelejtünk élni, élvezni azt, amiért annyit dolgoztunk. És újra meg újra belekeverjük magunkat ebbe, családostul, mindenestül, aztán meg köpködünk, ha valaki más miatt ugrik az egész, holott az a valaki sem csinál mást mint mi magunk. Siet, rohan, a nyakát töri a nagy igyekezetben fél perc előnyért, sokszor a semmiért...
A mai világhoz képest a bábeli zűrzavar egy lepukkant, 3 kofás falusi piac lehetett...
__________________
- Kerékpáros vagyok, mert nem tudom, hogyan lehetnék nem az... -
Fehér Katarga RoadPro trekking stílusban...
Jó, de pl.
Jó, de pl. vízitúrán?
Nem lesz élőbb vége akkor se ha megelőz mindenkit. :-)
Szóval totál értelmetlen és érthetetlen.
Hát, ebből leszűrhető
Hát, ebből leszűrhető nagyjából, ha ilyen helyzetben is így viselkednek, akkor vajon milyenek lehetnek a rohanó hétköznapokban...
__________________
- Kerékpáros vagyok, mert nem tudom, hogyan lehetnék nem az... -
Fehér Katarga RoadPro trekking stílusban...
Gyerekkorom egyik kedvenc
Gyerekkorom egyik kedvenc meséje volt Michael Ende Momója, ahol az élősködő Szürke Urak ellopták az emberek idejét, mert az éltette őket, mig végül minden idő elfogyott a világból és az megállt... (Míg Momo rendbe nem rakta.) Már majdnem itt tartunk.
Mostanában sokszor eszembe jut ez a mese, és gyakran csakazértsem sietek-kapkodok-rohanok. Kár etetni a Szürke Urakat... :) Ráadásul az ilyen vízitúrán-rohanások még jobban ízlenek nekik.
---
Inkább vagyok büszkén bringázó bomlástermék, mint idióta politológus...
szerintem ez az egész nem
szerintem ez az egész nem az időről szól, hanem az empátiáról...
-
arghhh!
Mert az jobb, amikor
Mert az jobb, amikor ráérősen támasztják a lapátot.
-
Zsurmi
Shag azt hittem ez
Shag azt hittem ez élménybeszámoló lesz. Valami pozitív, napsütéses izé, mondjuk, hogy ó mennyire jó evezni, majdnem olyan klassz, mint bringázni. Milyen jók voltak esténként a tábortüzek, szalonnasütések stb.
De ezt megint betudom az én naivitásomnak, sejthettem volna, hogy valamire megint rá akarsz mutatni.
Bazz, máskor gyere
Bazz, máskor gyere "evezősökkel" evezni, ne kocakenusokkal. Mi tudjuk, hogyan kell közlekedni, kiszállni, beszállni.
Csak tanulás és ész -amely befogadja a tudást- kérdése az egész.
Ugyanezek ugyanígy viselkednek autóban, kerékpáron, mozgólépcsőn, sorban állva...
"A világ amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye; nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül." (Albert Einstein)
Minap történt, hogy a
Minap történt, hogy a Mester utcánál akartam felszállni a 4-6-osra, épp bent állt egy a megállóban, útban a Blaha felé.
A körút és a Mester sarkánál voltam, épp piros volt a gyalogoknak, az autók meg ugye ömlöttek keresztben. Sanszos volt, hogy mire zöld lesz, elmegy a villamos.
Idióta emberek mit csinálnak? Ott toporognak, mintha azon múlna az életük, elérik-e azt a rohadt villamost, megpróbálnak átszaladni a folyamatos autófolyamon, megáll az eszem, komolyan mondom. Én elnéztem a híd felé, láttam, hogy jön a következő villamos. Autófolyam megszakadt, zöld lett a gyalogos lámpa, a csürhe meg megindult, mint a sáskahad, neki a villamosnak, bőszen nyomkodták a gombokat az ajtón, ami már persze nem nyílt, mert indulóban volt a szerelvény. Én szép nyugodtan átsétáltam, illetve sétáltam volna, ha a nagy rohanásban nem lök meg hátulról egy kretén, hogy elérje a villamost, majdnem elestem. Kérdezem tőle, most ez mire jó te ökörpörkölt, van neked eszed? Hát ő csak el akarta érni a villamost. Mondom, nézz már körül hülyegyerek, ott jön a hídon a következő, kemény 45 mp és ide fog érni, akkor meg mi értelme volt? Hát ő azt nem is figyelte...
__________________
- Kerékpáros vagyok, mert nem tudom, hogyan lehetnék nem az... -
Fehér Katarga RoadPro trekking stílusban...
Megmondom mi baj: Ha nincs
Megmondom mi baj: Ha nincs egy vagy két tekintélyt parancsoló túravezető, aki az elején tiszteletet parancsolóan elmondja a követelményeket a túrára vonatkozóan, és megemlíti, hogy aki kicsit is hülye lesz a vízen, azt személyesen borítja ki a partra és küldi haza, akkor a népek azt fognak csinálni, ami éppen jól esik nekik, leszarva azt, hogy mennyire veszélyes. Pedig a vízen még sokkal inkább be kéne tartani a szabályokat, mivel sokkal könnyebben történik tragédia.
Jövőre ajánlom a törtető hülyék megregulázására a lapátot a tarkóra akciót.
ja, csak ugye a túravezető
ja, csak ugye a túravezető is pénzből él. ha hazaküld valakit, akkor lemondhat egy csomó új, potenciális ügyfélről. ha elviseli a hülyéket, akkor is meg van az ügyfélvesztés kockázata, ez ilyen csiki-csuki helyzet.
___________________________________________________
vízen nem lehet viccelni a
vízen nem lehet viccelni a biztonsági dolgokkal. Ha túravezető lennék, az első helyen kiraknám az olyan illetőt, aki nem csapatjátékos, és még be is ugat a túravezetőnek. Mehet, amerre lát, a pénz meg ugrott, ennyi. Sokkal több veszélyforrás van, mint a szárazon, nem közös a felelősség, ha bajt csinál, azért a túravezető felel, nem a balfasz, aki ott esetleg valami miatt balesetet, vagy anyagi kárt, vagy emberéletben esett kárt okozott.
---
"Atyám, bocsáss meg nekem. Én egy féreg vagyok." - Kurgán
+1 Azért vezető, hogy úgy
+1
Azért vezető, hogy úgy is cselekedjen.
részben azzal
részben azzal magyaráznám, hogy az emberek többsége itt is szarik a szabályokra, ahogy máshol is. A közlekedésben meg különösen. Mert "ő jobban tudja, nem kell kioktani" ez is benne van. Az egó és a "leszarom, hogy a másik mit pofázik" faktort látom erősen bejátszani, erről szól az egész, és ez valahol mindenhol így van nálunk. Ami nagyon nem jó. De ha egyszer megborul a kenuval, majd meglátja milyen jó az, akkor talán oda figyelni a paraszt, addig meg csak játszani fogja az eszét, meg a menő hülyegyereket (akkor is, ha 40+ éves az illető)
---
"Atyám, bocsáss meg nekem. Én egy féreg vagyok." - Kurgán
+1 Lenne kikötő
+1
Lenne kikötő rendészeti ötletem. Bóják jelölnék a bejáratot, és kikötő mester felügyelné az előírt törvények és szabályok betartását. Az olyanok megszegését pedig pénzbírsággal sújtaná és hatóságot hívna minden kibúvásra az alól, és a renddel szembeni erőszakos ellenszegülésre.
Ilyen rendszer létezik már régóta a világ kikötőiben, legyenek azok nagy óceániak vagy kis üdülő patakpartiak, egyaránt.
érdekes téma. Egy
érdekes téma. Egy németországi kirándulásomon felvilágosítottak, hogy aki az aluljáró lépcsőjén lassan megy lefele, az tartson szigorúan jobbra, hogy aki siet az tudjon haladni. Ez ott így működik, az emberek betartják, pedig ez nem törvény, csak társadalmi konszenzus. Mit várunk Mo.-n, ha az írott törvényeket sem vagyunk képesek betartani? Olyan ez, mint az angol pázsit...
___________________________________________________
Én itt első lépésnek azt
Én itt első lépésnek azt látnám ha végre metrón a mozgólépcsőn jobbra állnának ez emberek :D Annyira nem lenne nehéz feladat :)
Benne van a nevében, hogy
Benne van a nevében, hogy 'mozgó', tehát az mozog, nem Te...:)
Aki a mozgólépcsőn is szalad, az valamit elszúrt...:D Arról nem is beszélve, hogy elég balesetveszélyes, a mozgólépcső kiosztása/emelkedése nem éppen lépcsőzésre van kitalálva...
Németországban, Münchenben a kisebb forgalmú helyeken egy mozgólépcső van, ami ha üres, nem mozog, és mindig a menetiránynak megfelelő irányban indul el. Ha alul lépsz rá, elindul felfelé, fent meg világít egy kis behajtani tilos pikto. Fordítva ugyanez.
Itt nálunk pl. még azt sem tudják (akarják) megoldani, hogy ne menjen a mozgólépcső, ha nincs rajta senki... Éves szinten gondolom nem 3ezer forint lenne a megtakarítás...
__________________
- Kerékpáros vagyok, mert nem tudom, hogyan lehetnék nem az... -
Fehér Katarga RoadPro trekking stílusban...
az én tapasztalatom is
az én tapasztalatom is müncheni:) bár ilyen automata mozgólépcsőt nem láttam, de hagyományos mozgólépcsőn is jobbra tartás van:)
___________________________________________________
Kisebb állomásokon vannak
Kisebb állomásokon vannak ilyenek, meg ahol nem kell nagy szintkülönbséget áthidalni (ne kelljen sokat várni az egyik végénél, ha nem a jó irányba megy éppen).
Viszont nagyobb állomásokon láttam olyanokat is, ami szintén kis szintkülönbséget hidalt át, hogy nem tudtál rajta jobbra állni, mert sokkal keskenyebb volt. Nem is tolakodott senki...
__________________
- Kerékpáros vagyok, mert nem tudom, hogyan lehetnék nem az... -
Fehér Katarga RoadPro trekking stílusban...
Nekem mondjuk kicsit az is
Nekem mondjuk kicsit az is fura, hogyha van egy nagyobb tömeg amelyik halad egy irányba, akkor miért nem tud kicsit 1-2 ember behúzódni a másik háta mögé hogy a szembejövőket elengedje.
Vagy a kedvencem amit a váci útcan figyeltem meg. Leelőzök gyalog egy nagyobb turistacsapatot, utána meg jön szemben egy hasonló akiknek én félreállok az útjából hogy el tudjanak férni. Természetesen mire elmennek utolérnek akiket leelőztem és megsértődnek hogy minek álltam félre ha ismét bevágok eléjük.
-----------------------------------------
Icarus blog, Nightride.hu
Ezt kiránduló csoportok is
Ezt kiránduló csoportok is játszák itt az Üllőin, meg a Páva utcában (Holocaust Múzeum). Ilyenkor meg szoktam kérdezni, hogy talán egyirányú a járda, vagy mi...?
Amikor már nagyon unom, akkor nem térek ki, aztán aki nem előre néz, az csattan...
__________________
- Kerékpáros vagyok, mert nem tudom, hogyan lehetnék nem az... -
Fehér Katarga RoadPro trekking stílusban...
én a buszon tolakodást
én a buszon tolakodást szeretem. már annyira kiokosodtam, hogy hagyok mindenkit felszállni. volt már olyan is, aki rendesen meglepődött, hogy előreengedtem, szerintem az emberek egy része valami cselt sejt emögött:)
ja, meg amikor helyközi járatokon, ami mondjuk érint három települést, és dugig van a busz, kik ülnek? akik a következőn településen leszállnak. Tehát ugye, a busz közepéről tolakodnak az ajtóhoz, hogy jelezzenek. Csak a belátás hiányzik belőlük.
(Ezért döntöttem úgy, hogy a tizen pár kilométert a megyeszékhelyre inkább vállalom bringával)
___________________________________________________
Szeretnéd reggel 6 és 8
Szeretnéd reggel 6 és 8 között az Örs vezér téri aluljárót a Hév meg a Metro között. Huh...közelharc.
Csak a Metrót kellett volna
Csak a Metrót kellett volna meghosszabbítani, mondjuk csak Cinkotáig (kb. az új Metró végállomás árából kijött volna). Mert - mint tudjuk - az aluljáróba, lépcsőzésre kényszerített tömeg nagyrészt a Hév-től megy a Metróig 100 m-t. És mivel a Hévnél nincs kiírva a metróindulás, (és fordítva) mindenki bizonytalanul reménykedve próbál loholni a tunya áradatban, aminek a leggyengébb láncszeme a szélte -hossza egy Lappantyú néni, aki - hol másutt? - a közlekedési útvonal mértani középpontján vonszolja magát.
V.
V. Ö.:
http://criticalmass.hu/blogbejegyzes/20100729/nem-szempont
Friss példa a
Friss példa a nyomulásra:
alpokalja, szurdok, falétrákon kaptatunk a sziklafal mellett, alattunk vízesés.
Előttem turistatársak egymást érve egy tucat kb. az én tempómban, fotóznak is néha. Mögöttem helyi ürge családostul megállás nélkül szó szerint a sarkamban. Ha megállok fotózni 3 mp-re, szinte lelök. Előttem adrenalinosan meglódul a sor, próbát teszek: szinte futva szelem a hágcsó fokait, némi előny reményében. Pár másodperc múlva öttagú család gyerekekkel a nyakamban: előre néznek (ilyen szép a hátam), fotó semmi, csak menetelnek, kérlelhetetlenül, némán, tömött sorban, mikor a kötelező minimális követési táv 2 m. Enyhén idegesítő volt, az első adandó alkalommal (több száz méter) félreálltam.
Asszem ezért építenek kétsávos utakat :-P
Jé, pont ugyanez megy a
Jé, pont ugyanez megy a kerékpárúton is, ahol mondjuk gyalogosok miatt lassítani kellene vagy összeszűkül az út. :)
Én azt szoktam mondani a
Én azt szoktam mondani a fiamnak, mielőtt megkéri egy csaj kezét, menjenek el egy 2 hetes vizitúrára (nem kell kettesben, sőt csapattal még jobb). A vízen kijön az emberek igazi jelleme.
------------------------
2 kerék jó 4 kerék rossz
Kapcsolódó hír.
Kapcsolódó hír. Rendetlen, szabálytalan emberek a vízeken is. :-(
http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kek-hirek/ketteszelte-a-kisha...