Ez lehet. de sajnos attól az még tény, hogy a DB, és az ÖBB pl kb. 80-szoros pénzt költ a pályák állapotára, mint a MÁV.
Vajon ha a "vezetés" nem kapna annyit, abból kijönne annyi pénz, hogy versenyképes legyen a vasút?

OFF:

Kicsit olvasgattam a témáról a honlapjukon, mert most van időm és türelmem erre. Nagyon érdekes dolgokat találtam, amik szerintem teljes szívvel támogathatók, de voltak rémisztőek és számomra is elképzelhetetlenek is. A kérdéseidre és kijelentéseidre igyekeszem röviden válaszolni használva a Venus Project (továbbiakban VP) GYIK oldalát. Elnézést kérek, de még így is nagyon hosszú lett a hozzászólás. :-)

"Akkor válaszolok, szerintem te még leragadtál az ideológiáknál, hogy... nem kéne rendőrség meg ehhez hasonlók.""

Oké, csak itt nem is igazán az ilyen egyszerűbb köztörvényes bűnökről kérdeztelek, hanem hogy egy társadalom belső mozgásai, a politika és a gazdaság (és ezek egybefonódása) törvényszerűen vezetnek diktatórikus, önkényuralmi berendezkedéshez. Ha így van, akkor a végzetét a VP sem kerülheti el... Erre írják:
"Ki hozza a döntéseket egy erőforrás-alapú társadalomban?

Senki. A döntések új technológiák bevezetésével és a Föld eltartó képességének figyelembe vételével születnek. Számítógépek szolgáltathatnák a szükséges információt a teljes ipari és fizikai komplexusban elhelyezett elektronikus érzékelők segítségével."

Egy másik kérdésben is találtam erre vonatkozó gondolatokat:

"Továbbra is szükség lesz a kormányokra?

A monetáris rendszerből az erőforrás-alapú kibernetizált magas technológiájú rendszerbe való átmenet alatt szükség lesz rendszerelemzők, mérnökök, számítógép programozók, stb. szolgáltatásaira. Nem fognak vezérelveket diktálni és nem lesz semmi kiváltságuk a többi emberrel szemben. Az ő munkájuk a környezet közel természetes körülményekre való visszaállítása lesz szárazföldön és vízen. Szintén az ő feladatuk a várostervezés, a közlekedés, földművelés, és termelés lehető leghatékonyabb és leggazdaságosabb automatikus működtetésének megtervezése. Ez állandó frissítéseken és állandó módosításokon megy keresztül, hogy a lehető legjobban megfeleljen a szintén állandóan változó civilizáció igényeinek."

"Vénusz projekt megoldása kivitelezhetetlen, a fémek kifogyóban, az olaj, gáz még jobban, hogy építhetnénk ilyen körülmények közepette bármit is?"

Ennek ellentmond, hogy a VP éppen, hogy a természeti erőforrások jól átgondolt felhasználásáról szól. A fenntartható fejlődésről - egy sajátos, alternatív módon, a föld gátlástalan kiszipolyozásának megállításáról, magas fokú környezetvédelemről, megújuló, tiszta energiák használatáról. Ezt nevezik ők "erőforrás-alapú gazdaságnak". Arról, hogy miként lehet összhangba hozni a technikai fejlődést és a föld adta lehetőségeinket.
"Egy erőforrás-alapú gazdaságban könnyen felül tudnánk kerekedni a ma létező szűkösségeink többségén tudományos találékonysággal és a fölöslegek csökkentésével. Például, minden területen, ahol vízhiány van páralecsapódást lehetne alkalmazni. Építhetnénk a tengerektől a szárazföldbe vezető csatornákat átlátszó takarással, amelyet a víz sótalanítására használnánk. Csupán Florida államban közel 50 watt per négyzetméter kihasználatlan napból kinyerhető hőenergia van. Minden autópálya, parkoló és az új városok épületeinek teteje víz melegítésére lehetne használható fosszilis üzemanyagok alkalmazása nélkül. Geotermikus energiát használva, amely a Föld természetes hője, a következő ezer évre biztosítani tudnánk a társadalom energiaellátását, de ez is kihasználatlan. Emellett ott van még a hullámerőművek, szélerőművek, hőkoncentrátorok és más kihasználatlan energiaforrások. A tudománynak még sosem volt az a feladata, hogy bőséget teremtsen a Föld minden embere számára.

Magas életszínvonal mellett azt értjük, hogy a társadalom minden tagja hozzáfér a létfenntartáshoz szükséges minden dologhoz. Orvosi ellátás, oktatás, élelem, ruházat, szállás, szórakozás, szabadidő stb. A munkaidő folyamatosan csökkenne, amíg teljesen meg nem szűnik. Ma a termékek úgy vannak tervezve, hogy egy idő után biztosan tönkre menjenek és több gyártó állít elő nagyon hasonló termékeket. Ha ezeket ki tudnánk küszöbölni, a reklámozással, értékesítéssel, ügyvédekkel, üzleti alkalmazottakkal, bankárokkal és minden más nem termelékeny szakmával együtt, akkor könnyen sokkal több és magasabb színvonalú terméket és szolgáltatást tudnánk nyújtani mindenki számára. A mai középosztály sokkal magasabb színvonalon él, mint a múlt királyai. Egy erőforrás-alapú gazdaságban, amikor a tudomány és technológia fő hajtóereje és teljes célja a magasabb életszínvonal elérése mindenki számára, akkor az életstílusunk minden képzeletünket felülmúlhatja a jövőben."

"Ahogy elmondja, az emberiséget kéne szolgálni és annyit használni bizonyos dolgokból, mint pl a fém, olaj stb, amennyit egy főre jutna, vagyis egyre kevesebbet.
Ebből csak az következik, hogy akármiben gondolkozunk mind az ipar nélküli világba vezet, technológia újítások nélkül."

Azt gondolom, hogy nem vezetne "ipar nélküli világba" ez a folyamat. Egy mérsékeltebben funkcionáló, jobban működő ipari tevékenységhez vezetne inkább, nem a megszűnéshez. Nyilván az irányultsága is más lenne. Olyan kutatások és gyártás számára nyílna lehetőség, amelyekről eddig nem is gondolhattunk. Nem, mert a gátlástalan profit iránti hajsza manapság rengeteg értéktelen és minden szempontból meddő tevékenységet gerjeszt az iparban, a töménytelen kárról meg ne is beszéljünk.
"Mi fog történni a szakemberekkel és végzettségekkel ebben az új társadalomban?

Sok, számunkra ismerős végzettség szükségtelenné fog válni. A változások mai ütemében a szakmák nagy része el fog tűnni. E szakmák helyét több területet átfogó csoportok fogják elfoglalni. Rendszerelemzők, számítógép programozók, üzemmód-kutatók, és azok, akik kommunikációs hálózatokkal kötik össze a világot.

Megvan a tudásunk és a képességünk ahhoz, hogy ilyen csoportokat állítsunk rá a megoldandó problémáinkra. Viszont, manapság csak háborúkban és vészhelyzetekben állítunk fel ilyen komplex csoportokat, hogy működő megoldásokat találjanak az adott társadalmi problémákra. Amennyiben ugyanezeket az erőforrásokat nem csak háborúk és vészhelyzetek esetében mozgósítanánk, akkor annak, viszonylag rövid időn belül, előnyös hatásai lennének. Ez könnyen elérhető lenne, egyetemeink felszerelése és kutatóink segítségével, a lehető legjobb megoldási lehetőségeket találhatnánk a megoldandó problémákra.

Ez a megközelítés egy kezdő lépés lenne a jövő civilizációnk szempontjából fontos lehetséges paraméterek meghatározásához.

Ugyanakkor, teret kell engedni a társadalmi és egyéb változásoknak, amelyek folyamatosan felülbírálják e paramétereket, valamint az új technológiáknak a fejlődő kultúrákba való beolvasztásának. A tervezőcsoportok, társadalmilag integrált számítógépek alkalmazásával, automatikusan tudósíthatóak lennének a változó körülményekről."

"Ha meg nincs ipar, tőzsde, nincs nyerészkedés vagy leáldozóban van, megszűnnek a embert roncsoló média birodalmak, közben százmilliók halnak éhen."
Ez minden bizonnyal be is fog következni, ők is ilyen jövőben gondolkoznak, ha jól veszem ki a szavaikból, de pont, hogy nem a VP miatt, hanem a jelenlegi rendszer tarthatatlan működése miatt. Erről szól az a kétrészes film is, amelyet feljebb linkeltem és mondtad, hogy megnézted. Kérdés, hogy túlzóan pesszimista képük van-e a jelenlegi társadalmi berendezkedésekről? Esetleg az általuk elképzelt futurisztikus jövő hihetetlenül szép?:
"Nem lenne elég az értelmes és logikus fejlődés a változás eléréséhez?

A problémáinkat nem lehet megoldani csupán okoskodással és logikával. Nem élünk egy logikus vagy ésszerű világban. Nincsen történelmi feljegyzés egy olyan társadalomról sem, amelyben tudatosan és szándékosan igazították volna a kultúrát a változó időkhöz és körülményekhez. A változások valódi okai a bio-társadalmi nyomások voltak, amelyek minden társadalomban jelen vannak, ezek a nagy tömegeket azonnal érintő és veszélyeztető természetes és gazdasági események.

Társadalmi változást okozhat például az erőforráshiány, háborúk, túlnépesedés, járványok, természeti katasztrófák, gazdasági recesszió, tömeges elbocsátások, az emberi munkaerő gépekkel való helyettesítése, és a választott vezetők alkalmatlansága ezen problémák megoldására.

A változás bekövetkezhet katasztrófák vagy jelentős technológiai fejlődés által is. A mezőgazdaság és földművelés bevezetése nagy változást okozott ugyanúgy, mint az ipari forradalom és a pénz használata a kereskedelemben. Történelmi szempontból mindezek pozitív változásként tűnnek fel. Ugyanakkor, bevezetésükkel egy időben emberek vesztették el munkájukat, új képesítések jelentek meg, és egész életformák tűntek el.

A változás iránya nem mindig jár jobb vagy fejlettebb életfeltételekkel. A változás kockázatos. A mesterségesen okozott vagy igazi szűkösség vagy megvonás befolyásolja a gazdaságot. Hataloméhes vezetők olyan erős fegyvereket birtokolnak, amelyek egész populációk kiirtására alkalmasak, és lakhatatlanná teheti a bolygónkat. Az emberiség kreativitása és innovációs képessége magasan felülmúlja a pusztításra való hajlamát, és mégis minden egyes előre tett lépésünk ellenében ezer lépést teszünk hátra felé minden alkalommal, amikor pusztítást viszünk végbe. A történelem azt mutatja, hogy nem minden változás volt előnyös az emberiséget vagy a bolygó életben tartó rendszerének egységét tekintve. Emiatt rengeteg ember visszasírja a korábbi és egyszerűbb időket.

Nem arról van szó, hogy e régi intézmények megdöntését javasoljuk, hanem arról, hogy azok kezdenek működésképtelenné válni. Sajnos, a régi rendszer és intézményeinek végét nagy valószínűséggel csak egy társadalmi vagy gazdasági összeomlás jelentené. Jelen pillanatban, az egyetlen jelentős társadalmi változás akkor következhetne be, amikor elég nagy számú ember, gazdasági problémák miatt, elveszti a vezetőkbe vetett bizalmát. Akkor a nyilvánosság valamilyen más alternatíva felé fog fordulni. Míg azt gondolnánk, hogy ez egy fényes és új fejezetet nyit majd a nagy emberi drámában, addig sokkal valószínűbb egy diktatórikus rendszer kialakulása, talán egy amerikai típusú fasizmus, amelyet úgy állítanak majd be, mint egy szükséges védelmezést saját helytelen kultúránk termékeitől.

Viszont, nem elég csupán rámutatni az akadályozó tényezőkre, amelyek minden nemzet fennmaradását veszélyeztetik. A kihívás amivel napjaink technológiai korában többé kevésbé minden kultúra szembe találja magát az, hogy a sima átmenet biztosítaniuk kell egy olyan állapotba, amelyben máshogyan gondolkodunk önmagunkról, a környezetről, és az emberi ügyek intézéséről. Egyre nyilvánvalóbb, hogy minden nemzetnek kötelező összefogni és az alternatívákat globálisan kidolgozni, a társadalmi berendezkedéshez való megfelelő irányultsággal. Ez az egyedüli lehetőség ha el akarjuk kerülni a civilizált világ hanyatlását. Ha az emberiség egyesülni tud a kölcsönös virágzás eléréséhez, akkor az erőforrásokhoz való univerzális hozzáférés elengedhetetlen." (Kiemelés tőlem)

"És csak ahogy előbb belinkeltem, előjöhet egy ökoszociális csökkenés, vagyis gdp csökken, minden évben. Imádni fogjuk:D"
Légyszives tedd fel a linket, mert nem találom a párbeszédünkben! Köszönöm!
Találtam egy egyszerű és jól érthető magyarázatot az ökoszociális gondolkodásra Zsolnai Lászlótól:
"Mindenképpen érdemes tájékozódnunk a Nyugat-Európában egyre terjedő ökoszociális gondolat irányába! Egy gazdaságot akkor nevezhetünk ökoszociálisnak, ha teljesülnek rá az alábbi feltételek.

1. A természeti ökoszisztémák (természetes tájak) strukturálisan és funkcionálisan sértetlenek maradnak.
2. Az alapvető emberi szükségletek (basic needs) mindenki számára kielégítettek.
3. Az összes emberi jog érvényesül.
4. Az erőforrások elosztása a társadalom különböző csoportjai, valamint a jelen és a jövő generációk között igazságos.

Jelenleg a fejlett nyugati gazdaságok egyike sem valósítja meg teljes mértékben a fenti követelmények mindegyikét. Az mindenesetre megállapítható, hogy a mai dán, holland vagy osztrák gazdaságok jóval ökoszociálisabbak, mint például Anglia, Franciaország vagy Írország gazdaságai.

Könnyen kimutatható, hogy a korlátlan, szabad piacgazdaság nem tud megfelelni az ökoszociális követelményeknek. Egy szabadpiaci rendszerben ugyanis sem a természeti létezők, sem a jövő generációk nem rendelkeznek szavazati joggal a piacon, a jelen generációk pedig nagyon egyenlőtlenül, csakis fizetőképes keresletünk mértékében nyilváníthatják ki preferenciáikat. A problémák így mindig a szegények, a természet és a jövő generációk kárára oldódnak meg." Forrás
Viszont látható, hogy a globális világgazdaság és pénzügyi rendszer hova vezetett. :-((((((
Ez ugyan egyáltalán nem mérvadó, de érdekes módon Vona Gábor is a ökoszociális nemzetgazdaság híve. Ez a téma hatalmas és rengeteg irodalma van fent a neten. Sokan vallják, hogy a jelenlegi rendszer az összeomlás felé tart. A GDP pedig hol csökken, hogy növekszik a jelenlegi rendszerben is. Mostanában épp csökkent egy jó ideje, az USA-ban is nagyon lelessult a növekedés, de kezdenek kilábalni, ha jól tudom. Mindenesetre a VP nem ökoszociális program, hanem annál jóval több. Egy teljes átalakulás.
"Miért jobb ez akármelyik más közösségi projektnél?

Általában a közösségi projektek a jelenlegi gazdasági és társadalmi rendszerünkön belül akarnak egy magasabb életszínvonalat elérni, ami csupán toldozgatásnak, foltozgatásnak tekinthető. Egy ilyen közösség széthullik egy gazdasági összeomlás hatására. A mi szempontunkból ez nem egy megvalósítható megoldás, ez a privát kapitalizmus foltozgatása. Nem vagyunk ellene az ilyen közösségeknek, de ezekkel a problémákat nem oldjuk meg, mert nem veszik figyelembe a nemzeti és nemzetközi ellentéteket, a munkanélküliséget, az emberi munkaérő gépivel való helyettesítését, a környezet tönkretételét, a politikai korrupciót, és a civilizációnk egyéb mesterkélt problémáit."

"És olyan gazdaságot építünk fel, ami a természetre épül, azt meg tudni illik nem szokott növekedni és csak stagnál, gondolom néhány technológiát megtartunk, az olajzabálókat nem,..."

Nem néhány technológiát tartunk meg, hanem éppen hogy ezen a területen lesz nagy fejlődés! Az elavult, haszontalan, kárt okozókat elhagyjuk és másokat (fejlettebbeket, értékesebbeket, környezeti károkat és terhelést nem okozókat) alkotunk. Persze nehéz lesz ezt számszerűleg mérni, hiszen a VP teljes megvalósulása esetén nem lesz szükség a pénzre sem. Mindenesetre ezzel kapcsolatban sok kérdés vetül fel. Ha nem lesz haszon, a nyereség, akkor mi fogja egy ilyen társadalomban motiválni az embereket?
"Egy rendszerben, ahol minden fizetés nélkül megkapható, mi fogja ösztönözni az embereket?

A szabad-kereskedelmi rendszer tényleg motivál a teljesítményre, ugyanakkor motivál a korrupcióra, a lopásra és a kapzsiságra is. A mi célunk, hogy a motiváció egy új alapjait teremtsük meg, olyan motivációs rendszert, amely nem irányul többé az üres és öncélú vagyon-, tulajdon- és hatalomszerzésre. Napjainkban, pénzügyi korlátok támasztanak akadályt az innovációknak, az egyedi kreativitásnak, és a személyes kezdeményezéseknek. A Venus Projekt által javasolt rendszerben, nincs szükség pénzre ahhoz, hogy valaki alkosson vagy teljesítsen, a szükséges berendezések és kellékek mindenkinek a rendelkezésére állnának.

Javasoljuk, hogy mindenki hozzáférhessen a megtermelt javakhoz és minden szolgáltatáshoz: orvosi ellátáshoz, oktatáshoz, szálláshoz, táplálékhoz és egyebekhez.

Nem elég csupán a létfenntartáshoz elegendő dolgokat nyújtani. Úgy gondoljuk, hogy javaslataink egy új motivációs rendszert fognak teremteni. Az embereknek kihívásokra van szükségük arra hogy intellektuálisan megfelelően fejlődhessenek, szükségünk van arra hogy fenntartsuk kíváncsiságunkat és a szűkösségeken felülkerekedjünk. Mi azt a típusú oktatást szorgalmazzuk ahol a meglévő erőforrásaink intelligens használatát és környezetünk megóvását tanítják.

A szégyenletes dolog a szabad-kereskedelmi rendszerrel kapcsolatban a sok elpazarolt emberi élet. Fiatal lányok állnak a boltok pultjai mögött vásárlókra várva, férfiak és nők dolgoznak ipari üzemekben a mentális képességeiknek csak elenyésző részét kihasználva. A holnap iskoláiban az emberek megtanulnak intelligensen viszonyulni egymáshoz, együttműködni és ötleteiket megosztani, hogy a világot sokkal jobbá tegyék, ahelyett hogy az erőforrásokat háborúkban és katonai kiadásokban pazarolnák el.

Ha nehezünkre esik észrevenni ezen dolgok fontosságát, akkor képzeljük el a következőt. Amikor az államok egyesültek az USA-ban, a határőrök eltűntek a határokról és az amerikaiak megszabadultak a területi vitáktól. Ez a folyamat globálisan is megismételhető úgy, hogy a tudomány és a technológia a Föld minden lakójának a hasznát szolgálja.

Ezen elképzelések alapja több éven keresztül felgyűlt adat és információ. Ha mind elmulasztunk magunknak gondolkodni és alkalmazkodunk a lefektetett társadalmi intézményekhez, akkor mások fognak helyettünk gondolkodni. Én is hiszek egy motivációs rendszerben, de nem a monetáris alapú intézményeink által terjesztett alacsony és én-központú motivációkban.

A „Miért vagyunk itt?” egy filozófiai kérdés, amelynek nincsen hivatkozási alapja. Teológusok megpróbálkoztak ennek megválaszolásával. A mi válaszunk az, hogy az evolúció „melléktermékei” vagyunk. A tudomány kérdése nem az, hogy „miért vagyunk itt?”, hanem az, hogy „milyen folyamatok eredményezik a különféle életformákat?”. Ezt a „A legjobb, ami pénzért nem kapható” („The Best That Money Can't Buy”) című könyveben is érintettük a 19-ik oldalon a „A babonától a tudományig” („From Superstition To Science”) című fejezetben.

Abban a hitben lettünk felnevelve, hogy az embereket csupán a pénz és a jutalmak ösztönözik.

Valójában, minden ember, akire felnézünk, Michelangelo, Da Vinci, Bell, a Wright fivérek, Darwin, és sokan mások azért dolgoztak, mert érdekelte őket a problémák megoldása, és nem vagyonszerzés hajtotta őket. Ez utóbbi, pár esetben csupán melléktermék volt. Általában a pénz-orientált emberekből üzletemberek vagy részvény brókerek lesznek, akik ritkán kreatívak. Mindig is tartottam azoktól az emberektől, akiket egyedül a pénzszerzés ösztönöz. A csendes óceán déli részén levő szigeteken több, mint elegendő erőforrás állt a lakók rendelkezésére. Temérdek banán, kókuszdió, hal, és kenyérgyümölcs volt elérhető, de mégis dolgoztak navigációs rendszereken, kenukat és kunyhókat építettek, és fonott öltözékeket készítettek. Bár nem használtak pénzt, mégis volt ösztönzésük és életszínvonaluk javult.

Amerikában a kezdeti időkben, egy férfinak és feleségének hónapokba tellett míg elkészítettek egy fa kunyhót. Ma harminc vagy még több év is beletelik míg kifizetik a házra felvett kölcsönt azon bankároknak és másoknak járó kamatokkal együtt, akiknek semmi közük nem volt a ház tényleges felépítéséhez.

Ha óvatosan szemügyre vesszük azokról az emberekről alkotott véleményeinket, akiknek miden létfontosságú dolog a rendelkezésükre áll, akkor azt látjuk, hogy sok vagyonos ember nem eszik 25-ször naponta annak ellenére, hogy megtehetné, és nem tömi tele a környezetét hangszerekkel és nem halmoz fel száz gépjárművet. Nem az erőforrások elérhetősége a zavaró az emberek számára, hanem azok hiánya, amely a bűncselekmények, a sikkasztások, a csalások többségéért felelős.

Gondoljunk erre, amikor néhány erős nemzet rendelkezik a világ erőforrásainak nagy része felett, kivételes helyzetükkel más nemzeteket kihasználva.

Mindenki számára elérhető lesz egy nagyon magas életszínvonal. Az ösztönző erő, amely az embereket hajtja előre, a háborúk, a területi viták, a gazdasági nehézségek, az adósság, és a legtöbb bűncselekmény vége, ezek kiküszöbölése. Ebben az új társadalomban a környezet, amelyben az emberek felnőnek és tanulnak, a tudomány és a technika alapelveire, és az ember és a környezet kapcsolatának átfogó ismeretére fog alapulni. A környezetünk minden élet fenntartója."
Hmmmm... Nem tudom. Nekem az ilyen gondolatokkal van inkább problémám. Az USA-ban könnyebb az ilyeneket eladni azt hiszem, mint egy volt cucialista országban.

"...de lényegesen több fizikai munkát kell majd végeznünk."

Alighanem. A pénz helyére más ösztönző erő lép és az emberek az alkotási, kreativitási vágyuk kielégítése miatt fognak dolgozni, nem úgy mint most. (Nyilván ma is sokan vannak, akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy így tehetnek, de a széles tömegek - a VP ideológusai szerint - nem. A legtöbb ember a megélhetéséért dolgozik (Magyarországon pedig jellemzően) éh- vagy minimálbérért, olyan munkakörben, ami feltehetőleg egyáltalán nem inspirálja, mentális képességeit nem veszi igénybe)

A Zeitgeist irodalom forrása