Douglas Adams - Vendéglő a Világ Végén (részlet)
"Az az alapvető probléma a helyváltoztatás legtöbb módozatával, gondolta, hogy egyik sem éri meg igazán a fáradságot. A Földön - amikor még volt olyan, hogy Föld, mielőtt az új hiperűrsztráda építése miatt lerombolták volna - a gondot a kocsik okozták. A hátrányok - amelyek azzal a ténnyel függtek össze, hogy rengeteg fekete ragacsos trutyit szippantottak elő a föld mélyéből (ahol nagyon jó helyen volt), csak azért, hogy egyrészt kátránnyá alakítsák a szárazföld beborítására, másrészt füstté a levegő telítésére, s végül, hogy a maradékot a tengerbe öntsék - messze túlszárnyalták azt az előnyt, amit az jelentett, hogy gyorsabban el lehetett jutni egyik helyről a másikra, különösen, ha meggondoljuk, hogy az a hely, ahová igyekeztél, mindezek következtében valószínűleg ugyanolyan volt, mint ahonnan elindultál, más szóval: csupa kátrány, csupa füst és halaktól mentes."
-Garli
Garli,szuper vagy hogy
Garli,szuper vagy hogy idehoztad D.A. fényét..
És NEM ma írta a csóka,ugye-ugye?
(Next time együtt sablonfújunk,okés?) :)
aarifri <- Skype
20/3753022
Biztosan nem ma írta. A
Biztosan nem ma írta. A halottak csak nagyon ritkán írnak.
A belvárost pedig le kell zárni.
--
a bátor kommutátor
Sky! De jó, hogy 'látlak'!
Sky! De jó, hogy 'látlak'! Nem tudok neked e-mailt írni, mert azt (úgy értem a címedet) nem ismerem. Pedig néha írnék ezt-azt. (A telefonálás sosem volt a barátom.)
Sablon? Persze! Azóta is itt lóg az előszobában. A dátum kivételével átrajzolható az egész :)
Kérdeznék néhány dolgot a biciklidről (ha megvan már a pályagép, akkor arról is). Írd meg egy levélben az e-mail címedet, kérlek!
-Garli
wiki: "Adams eventually
wiki: "Adams eventually authored five novels in the series, published in 1979, 1980, 1982, 1984 and 1992."
a vendéglő azt hiszem a második a sorban
...................
ROTA BENE!
Ja, ja. Ez a világ
Ja, ja. Ez a világ leghosszabb triologiája :-D
1) Galaxis Útikalauz
1) Galaxis Útikalauz Stopposoknak aka H2G2 vagy HHGTTG
2) Étterem a Világegyetem Végén
3) Az Élet, a Világmindenség meg Minden
4) Viszlát, és Kösz a Halakat
5) Jobbára Ártalmatlan
Ha valakinek kellenek, megvan angolu és magyarul is. Remek a fordítás, nyugodtan lehet magyarul is olvasni.
-Garli
hogy vannak meg? megvannak a
hogy vannak meg? megvannak a könyvek vagy megvan digtalizált formában? pdf doc txt?
ha utobbiak akkor át tudnád dobni az angol változat, ill a vendéglő a világvégén-t magyarul?
Hello! Engem érdekelnének
Hello!
Engem érdekelnének ezek a művek! Hogyan tudnád elküldeni?
Magyarul: http://amigos.amiga
Magyarul:
http://amigos.amiga.hu/cyx/gus/
*CMS*
_~o
_-\<,_
(_)/ (_)
Én a BitTorrentet
Én a BitTorrentet preferálom, de ide is jöhetsz érte, ha gondolod :)
Esetleg - ha még nem sikerült megszerezni, akkor - kiteszem a webre.
-Garli
Akit érdekel, vegye meg a
Akit érdekel, vegye meg a könyvet. Elektronikus formában terjeszteni lopás.
Amúgy a szabóervinben
Amúgy a szabóervinben megvan az összes :)
*CMS*
_~o
_-\<,_
(_)/ (_)
Tamás, ha ezt
Tamás, ha ezt provokációnak szántad, akkor elég gyengére sikerült. Azért megkockáztatom, hogy valamilyen furcsa indíttatásnál fogva komolyan gondolod, úgyhogy ha kedved tartja szívesen elvitázgathatunk evolúciós stratégiákról, azon belül is a te hozzáállásod zsákutca mivoltáról (bár valójában nem hiszem, hogy te fogékony volnál erre).
De ha már itt tartunk, kérlek mondd el nekem, hogy a digitalizált könyv és mondjuk a teljesen legálisan, antikváriumban vásárolt papír alapú használata között milyen érdemi különbségeket vélsz felfedezni. Persze arra is kíváncsi vagyok, hogy mit gondolsz te, onnét föntről, piedesztálodról az előttem álló alternatívákról. Mondjuk arról, hogy ha kiveszem a könyvtárból, akkor mennyi jogdíjat kap a szerző örököse, például.
A végén pedig megkérdezném, hogy a 'terjeszteni lopás' kijelentésed kapcsán érzed-e azt a belül feszítő kellemetlen dolgot, hogy itt valami nem stimmel? :)
Odaadom, tehát lopok? :-D
-Garli
Elvitatkozhatunk az
Elvitatkozhatunk az evolúciós stratégiákról, de nem látom hogy jönnek be a képbe.
Te figyelmen kívül hagyod a másodlagos piacok (antikvárium) és a könyvtár hatását a keresletre. Antikváriumban megveszed, ezzel eggyel kevesebb könyv lesz a piacon, és ha van még igény Adamsra, te pedig megtartod a példányod, akkor hamarosan a könyvkiadó újat nyom. Ha pedig a könyvtár észleli, hogy sokan kölcsönöznek egy könyvet, akkor lehet, hogy vesznek belőle több példányt. Ezek a hatások persze egy könyv esetében kicsik, de ebből adódik össze a piac. Ebből kap pénzt a szerző örököse.
Csak azért, mert ezek a hatások egyenként kicsit, te bedumálod magadnak hogy nem fontosak, és lemásolhatod a könyvet digitálisan. Ez egy szánalmas racionalizálás. Én tisztelem annyira a szerzőt, hogy kiadok pénzt a könyvéért, és nem lopom el, elég olcsó egy példány, akár az 5+1 kötetes gyűjtemény is, mindenki meg tudja engedni magának.
Egyébként jól tudod, hogy odaadsz, tehát lopsz: mert nem volt a tiéd, hogy odaadd. A dolog lényege, hogy a könyv tartalma nem a te tulajdonod, nem te rendelkezel felőle. Ha képes leszel olyan műveket írni, mint Adams, akkor közzéteheted ingyen, ahogy neked tetszik. De amíg nem, addig nem veheted át a döntés jogát.
Ha meg rossz a könyv és
Ha meg rossz a könyv és kidobod (vagy beviszed egy könyvtárnak, és nem kell nekik utána dobod ki) az meg környezetszennyezés.
Rengeteg mindent lehetne megvenni, meg eldobni, könyvből meg nem elég pár oldal "demó", hogy eldöntsd tetszik-e.
Ha a művel kiérdemli a tiszteletet a szerző, akkor megveszem, sőt még másik könyvét akár látatlanban is.
+1 Legyen több és több
+1
Legyen több és több szellemi szerző és azzal szellemi tulajdonos, mert ők a szellemi tulajdon legjobb bajnokai.
Akik nem annak bajnokai, azoknak minden ingyen van, azok lemásolnak, vagy másolóktól vesznek olcsón, törvénytelenül másolt dolgokat.
Könyvet, filmet, szalagot, lemezt, programot, software-t, zenét, mindent! Az alkotót pedig fizetség nélkül hagyva, az alkotóénál kényelmesebb életet akarnak élni.
Csúnya.
___________
HOTYHOGY ?!
Az evolúciós stratégiák
Az evolúciós stratégiák ott jönnek képbe, hogy egészen egyszerűen nincsenek hátrányai annak, ha lemásolom, viszont az előnyei kézzelfoghatóak, így aki a 'megvásárolom' stratégiát követi, az hátrányba kerül a 'lemásolom' stratégiát követővel szemben. Így.
Hátrányai pedig azért nincsenek, mert _nincs lehetőségem megvásárolni_ új példányt, ami után járna a szerző örökösének jogdíj.
Az antikvárius hasznot húz abból, hogy megveszi, majd haszonnal eladja, viszont jogdíjat nem fizet. Köztem és közte az a különbség, hogy nekem ebből nem lesz anyagi hasznom. Ezekután mondd, mennyire reális őt pozitív példaként állítani velem szemben? Ugyan...
Antikváriumban megveszed, ezzel eggyel kevesebb könyv lesz a piacon, és ha van még igény Adamsra, te pedig megtartod a példányod, akkor hamarosan a könyvkiadó újat nyom.
Ez pedig sajnos randa demagógia, ugyanis - ha már piaci törvényszerűségekről beszélünk - a kiadó csak és kizárólag akkor ad ki könyvet, ha a befektetett pénze megfelelő hasznot hoz adott időn belül. Nem pedig akkor, ha országszerte párszáz, legföljebb eszerpárszáh használt könyv kikerül a piacról.
jól tudod, hogy odaadsz, tehát lopsz
Ez meg sajnos kritikán aluli. Nem pazarlok rá időt. Inkább csak azt tanácsolom, hogy nézz utána mit jelent az a szó, hogy 'lopás'. Szerintem csodálkozni fogsz, mert pillanatnyilag láthatóan fogalmad sincs róla :-D
-Garli
Hát az egyszerű
Hát az egyszerű önérdekkövetésbe kár volt belekeverni az evolúciót :-) Vannak olyan helyzetek, amikor önérdeked követése szuboptimális, így a jogalkotó abba az irányba terel, hogy mégse tedd.
A jelenlegi jogszabályok is védik a szerzői jogot (bár a kis halakat, mint te, nem üldözi senki a gyakorlatban, de ha pl nyitsz egy boltot, ahol kalózpéldányokat árulsz, azt már jobban). Ha nem tetszik a szerzői jog védelme, kampányolj hogy változtassunk a jogi környezeten (valszeg ki kell lépni hozzá a WTO-ból, de hát ha már lúd, legyen kövér :-)
Ugyan miért tennék ilyet?
Ugyan miért tennék ilyet? Semmi hasznom nem lehet belőle.
Ahogy minden rendszer energiaminimumra törekszik, úgy jellemzően az élővilág is a lehető legkevesebb energia befektetésével akarja összehozni a dolgokat. Így lesz a legsikeresebb az evolúcióban. Attól én nem leszek sikeresebb/nem lesz nekem jobb, ha elkezdek kampányolni egy általam amúgy is megváltoztathatatlan törvény ellen, ellenben kézzel fogható hátrányai vannak számomra. Ha megosztom másokkal a könyveimet, abból sincs semmi hátrányom, viszont jó érzés segíteni másoknak (odaadni egy jó könyvet), tehát van előnye. Aki igazan szeret valamit, az ugyis megveszi, aki pedig annak ellenere sem veszi meg, hogy szereti, arrol uzleti szempontbol ugyis folosleges beszelni.
A jogszabályokat meg az ügyvédre hagyom, cserébe pedig megjavítom néha a számítógépét.
-Garli
Erre olvastam egyszer egy
Erre olvastam egyszer egy jó választ:
"Kultúrától megfosztani embereket nem az?"
És élelemtől megfosztani?
És élelemtől megfosztani? Mégsincs ingyen a virsli a boltban.
Kétszer annyi virsli,
Kétszer annyi virsli, kétszer annyi moslék, meg munka, ez kultúrára nem vonatkoztatható.
Én megvettem az egész
Én megvettem az egész sorozatot - MIUTÁN letöltöttem valahonnan az internetről és elolvastam az elsőt a gépen (a többit már inkább kényelmesen, a fotelban akartam elolvasni, a sorozatból persze a már olvasott első rész sem hiányozhatott...).
Több könyvvel is így jártam (van, amelyiket teljesen törvényes tárhelyeken olvastam először, mint pl a Magyar Elektronikus Könyvtár).
A jogvédelem le szokott
A jogvédelem le szokott járni, pontosan nem tudom mennyi év alatt, utána szabadon terjesztheted. A MEK-ben ilyen anyagok vannak.
"A MEK-ben ilyen anyagok
"A MEK-ben ilyen anyagok vannak."
Tudom. A példával csak azt szerettem volna szemléltetni, hogy még az illegális tárhelyek is elősegíthetik a legális terjesztést (az én esetemben, egy egész sorozat könyvet vettem meg - boltban - egy ilyen illegális tárhely miatt, ahol a könyvet először olvashattam).
még az illegális
még az illegális tárhelyek is elősegíthetik a legális terjesztést
Talán igen, talán nem. Pl David Brin is rak fel részleteket a netre. De van aki nem rak.
Én csak amellett érvelek, hogy legyen az minden szerzőnek a saját döntése, elő akarja-e segíteni a terjesztést ingyenes mintákkal vagy nem, ne vegyük ezt ki a kezéből.
D.A esetében ezt már
D.A esetében ezt már sohasem tudhatjuk meg...
(azt pedig sohasem értettem, hogy egy szerző halála után hogy lehet még jogvédett az összes műve? kinek használ ez végülis? - eredetileg nem a szerző védelméről volt szó?)
A művel kapcsolatos jogok
A művel kapcsolatos jogok ugyanúgy átruházhatók és örökölhetők, mint pl egy ingatlannal kapcsolatos jogok. Így a szerző eladhatja őket, vagy a gyermekeire hagyhatja, etc.
Ha nem lenne mondjuk átruházható, akkor kevesebbet érne, mert senki nem venné meg, ugyanis nem tudná érvényesíteni. Ezzel végső soron a szerző károsodna: pl. lehet, hogy nem akar vesződni a kiadás menedzselésével, hanem inkább alkotna abban az időben, mégse tudja eladni egy kiadónak a tulajdonjogot, stb. Ha csak a haláláig élne, akkor a kiadó aszerint árazna, mennyi a várható élettartama a szerzőnek? Jobb a jelenlegi rendszer.
Ugyanakkor vannak gusztustalan törekvések, Amerikában tudtommal irtózatosan megemelték (99 évre? de most nincs időm keresni erre) a jogok lejáratát, ami már abszurdum. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a kultúra szabad terjesztése és a szerző jutalmazása között, szerintem sem egyik, sem másik véglet nem jó.
Az utolsó bekezdésedben
Az utolsó bekezdésedben írtakkal egészen szimpatizálok. Főleg azért, mert kiderül belőle, hogy a vonatkozó törvények baromira nem a szerzőt, hanem a kiadókat védik, az ő érdeküket szolgálják.
Meglehetősen sok törvény védi a szabad piacot. Ha készítek valamit, és el lehet adni, az mindenkinek jó. Megveszik, mert kell nekik, nekem pénzem lesz a munkámból - ez mind jó.
A kőműves felhúzza a falat, de ha bérbeadják a házat, amit épített, azért már nem kap pluszt. Felépítette, megkapta a fizetségét, kalap, kabát.
Ti meg azzal jöttök, hogy egy már eladhatatlan termékért mégis fizessek az antikváriusnak(!), aki aztán egy fillért sem ad a jogtulajdonosnak. Hát persze.
A végén majd rágalmazni fogtok azért is, mert odaadom ajándékba az én példányomat a fiamnak. Egy olyat, amit már elolvastam, aztán ezzel csökkentem a kiadó bevételeit, hiszen a fiam nem fogja megvenni 15 év múlva. Eh.
A szerzői jogdíjak elsősorban a kiadók zsebét tömik. Pusztán azért jöttek létre, azok a törvények, amik ezt lehetővé teszik, mert a nagytőkének jobb az érdekérvényesítő képessége, mint másoknak.
Ha szeretek egy zenét, azt _meg fogom venni lemezen_, meg ha lehet, hát el fogok menni a koncertjükre, amiért pénzt kapnak az előadók, és ez így jó.
Azt pedig nem károsítom meg, akinek amúgy sem fizetnék.
-Garli
Ti meg azzal jöttök, hogy
Ti meg azzal jöttök, hogy egy már eladhatatlan termékért mégis fizessek az antikváriusnak(!), aki aztán egy fillért sem ad a jogtulajdonosnak.
Ha a lakás tulajdonosa eladja a egy ingatlanosnak, aki tovább értékesíti, a kőműves abból sem kap megint pénzt. Csak az elkészült lakások darabszáma után fizetnek, nem a többszöri eladás után. Nem értem, az antikvárius eladása után miért járna bármi is a szerzőnek.
Ha megveszed az antikváriustól, akkor nem eladhatatlan. Ráadásul nem a szerzői jogot fizeted meg nála, hanem a tárolás és árusítás költségeit.
Az eredeti felvetés az
Az eredeti felvetés az volt, hogy amit az antikváriustól megveszel, abból hiány alakul ki, és ezért a kiadó majd újra nyomat, és abból kap a szerző.
Én nem nagyon halottam olyan könyvről ami már kifutott és azért jött újabb kiadás, mert az antikváriusok tömeges igényt jeleztek volna.
Szándékosan érted félre?
Szándékosan érted félre? Nem úgy megy hogy az antikváriumok telefonálnak a kiadónak, hanem a kiadó észleli, hogy a könyvre kereslet van (pl a boltok vennének tőle de fogyóban a legutolsó kiadás, vagy más módon figyelik a piacot, stb). Ilyenkor újranyomják.
Ha volt már a kezedben legalább 10 könyv életed során, akkor jó eséllyel valamelyikbe bele volt írva hogy "X. kiadás" vagy "X. változatlan utánnyomás", na, az így keletkezett, a kiadó észlelte a keresletet és reagált. Attól, hogy a már lenyomtatott könyvkészlet puffert képez, a kereslet még kapcsolatban van a kínálattal.
De fölényesek lettünk, a
De fölényesek lettünk, a bolt rendel, de könyvtári, és a már csak antikváriusnál kapható könyvek nem szoktak "feltámadni". És kitalálhatod, hogy ezt nem a hiradóban látottak alapján gondolom.
Mit nem értesz,
Mit nem értesz, Toreki?
Pont azt mondom én is, hogy a kőműves sem reklamálhat, hogy valaki pénzt keres azzal az épülettel, amiért ő már egyszer megkapta a fizetségét, ezért furcsa, hogy jön valaki, és azt mondja, hogy az antikváriushoz menjek inkább, aki _hasznot húz_ az alkotó szellemi termékéből, de ugyan úgy nem fizet az alkotónak, mint ahogy én sem, amikor odaadom ajándékba a fiamnak a könyvemet, mégis egyesek engem tartanak szemétnek. Agyrém!
Az antikváriumban pedig egyetlen dolgot fizetsz meg, az antikvárius hasznát (amire rárakódnak bizonyos plusz költségek, de akkor is az antikvárius hasznát fizetetd meg, nem mást).
Továbbá: azért eladhatatlan, mert nincs piaci értéke. Aki akarta, az megszerezte papíron*, akinek nem annyira fontos, hogy megszerezze papíron, az meg úgyis a kiadó/szerző érdeklődési körén kívül esik (anyagi szempontból, ugye, hiszen nem fog fizetni egyiknek sem). Eladhatatlan, mert nincs belőle több példány, nincs mit eladni. Ha emellett hozzájut valaki, aki amúgy sem költene rá, mert kölcsönkéri mondjuk tőled, vagy tőlem, az meg nem értem miért fáj bárkinek is.
*azzal meg ne jöjjön senki, hogy azért nem szerezte meg, mert elfogyott. Ez nyilvánvalóan defektes volna.
-Garli
József Attila egyik
József Attila egyik verseskötetére ezt íratta.
" Ha nincs pénzed erre a könyvre, lopd el! "
A "szellemi tulajdon"
A "szellemi tulajdon" lopás. (Az önmagában megér egy tanulmányt, hogy a "szellemi tulajdon" kifejezés mekkora önellentmondás, és milyen összemosása a dolgoknak...)
Nem nagyon van olyan, ebbe a körbe tartozó jogforma, ami hatékonyan tudná az alkotó érdekeit védeni.
A szerzői jog alapvetően a kiadóknak jó, a szerzők/zenészek/stb nagy része kevesebbet kap így, mintha nem lenne szerzői jog. Akik pedig aránytalanul nagy részt kapnak, azok legtöbbje nem az érdemeinek, hanem a marketingjének köszönheti ezt.
És igen, a szerzői jog lejár. Érdekes módon ez a lejárati idő mindíg akkor hosszabbodik meg, amikor a Miki Egér (ami amúgy szintén nem eredeti ötlet) szerzői joga éppen lejárni készül. Ma a szerző halála után 70 év. Ez egy 3 év alatt elavuló szoftvernél pl. meglehetősen nevetséges.
A szabadalmaknak köszönhetően emberek halnak meg nagy számban úgy, hogy létezik gyógyszer a kezelésükre, és lenne pénz is fedezni annak előállítását és egy tisztes üzleti hasznot, de az ennek többszörösére rúgó gyógyszerárat már nem.
Szóval ezek a dolgok egyetlen dologra jók: a tőkekoncentráció növelésére az őket elismerő országok jólétének és gazdasági versenyképességének padlóra juttatása árán.
Érdekes megfigyelni, hogy éppen azok szoktak rámutatni a szerzői joggal és a szabadalmakkal kapcsolatos ellentmondásokra, akik igen sokat letettek az asztalra.
Megvan ennek a jó oka: ők valóban értik, hogy hogyan tudnak ezek a dolgok jól működni.
A belvárost pedig le kell zárni.
--
a bátor kommutátor
* T A P S V I H A R * Ezzel
* T A P S V I H A R *
Ezzel csak egyetérteni lehet, meg helyeselni rá.
-Garli
A szabadalmaknak
A szabadalmaknak köszönhetően emberek halnak meg nagy számban úgy, hogy létezik gyógyszer a kezelésükre, és lenne pénz is fedezni annak előállítását és egy tisztes üzleti hasznot, de az ennek többszörösére rúgó gyógyszerárat már nem.
Add már meg a "tisztes üzleti haszon" képletét, ellopom, publikálom (úgysincs szellemi tulajdon etc), híres leszek :-) Volt már egy olyan kísérlet, hogy kiszámoljuk kinek mennyi haszna lehet, szocializmusnak hívták. Ha szerinted a gyógyszergyáraknak "túl magas" a hasznuk, akkor sorra alakulnának a gyógyszertárak, mert megérné (tőke mindig van). Ezt nem figyeljük meg, úgyhogy marad a hipotézis, hogy kockázattal korrigálva már nem akkora az a haszon.
Szóval ezek a dolgok egyetlen dologra jók: a tőkekoncentráció növelésére az őket elismerő országok jólétének és gazdasági versenyképességének padlóra juttatása árán.
Igen, jól a padlón is van az egész OECD, amelynek tagországai legjobban érvényesítik ezeket a jogokat, bezzeg azok az országok, amelyek kívül vannak a WTO-n (az szokta kipasszírozni az IP védelmet), szárnyalnak, most hirtelen Líbia meg Oroszország jut eszembe, mint két mintagazdaság.
Szép tudomány a wishful thinking, érteni kell hozzá, az egyszer biztos.
Ha jól emlékszem te Linuxot használsz, mint én is. Azt ugye tudod, hogy a GPL és hasonló licenszek a szellemi tulajdont védő jogszabályokon (azon, hogy az alkotó joga meghatározni az alkotás felhasználásának feltételeit) alapulnak? De szerinted a szellemi tulajdon lopás, biztos jó nagyot szoktam lopni, amikor közzéteszek egy általam írt szoftvert GPL alatt.
Tőke lehet, hogy van, de
Tőke lehet, hogy van, de nincs sok _magasan képzett, tapasztalt_ munkanélküli vegyész / biológus.
Kina nem egy gyógyszert gyárt sz*rva a licenszdijra, mégse kezdtek mélyrepülésbe a részvények.
Űzheted iparodat magad,
Űzheted iparodat magad, vagy szolgálatába állhatsz iparosoknak. Ezalatt tudni akarásod, szorgalmad és leleményességed útján megtudhatod te, és egyedül csak te, vagy elég jól több más hozzád hasonló között, hogy hogy kell ezt vagy azt csinálni abban az iparban.
Olyankor a szokásos gyakorlat az, hogy ezt a tudást bankjegyek ellenében átadhatod másoknak. A bankjegyekkel pedig bemehetsz a boltba mint kis bizonyítványokkal egy-egy csereértékre való jogosultságodra. Kicseéred ezt egy banánra, ami jó neked, és ami kell az életedhez.
Ha viszont lopásnak tartod a saját tudásod bírását és annak ellenértékre való kicserélését, akkor szerencsére szabad azt neked önzetlenül odaadnod másoknak. Ez a te saját választásod szabadsága, ami nagyon jó.
De nem tudnád akkor bemutatni a kis bizonyító cédulát, a bankjegyet a boltban, és nem hinné el a banán árus anélkül neked azt, hogy a banánért te ellenértékkel bírsz.
Ha kiiktatnánk önkényes uralommal ezt a kis bizonyító cédulát, a pénzt a világból, akkor egy szép mondással egy derék új világot vezethetnénk be: "Mindenki képességei szerint dolgozzék, és igényei szerint vegyen a közös javakból."
Ez egy nagyon szép álom. Valósítsuk meg? Próbáljuk ki? Megint?
___________
HOTYHOGY ?!
A GPL-es részt nem értem.
A GPL-es részt nem értem. Bocs, biztos az én készülékemben van a hiba. Amúgy a GNU cuccokat hackerek csinálják, akiknek a jelmondata azt, hogy "az információ szabad akar lenni"*
Ezért nyílt a forráskód. Ezért van az, hogy lényegében semmihez sem ragaszkodnak a jogaik közül, csak ahhoz, hogy aki felhasználja a kódot, az szintén nyílt forráskódú dologhoz teheti meg. Na jó, ennél nyilván többről van szó, de az alapja ez.
Szóval szerintem a GPL megalkotói és én egy oldalon vagyunk ebben a témában. Ők sem kérnek jogdíjat a termékükért, hanem szabadon használhatja, másolhatja, eladhatja bárki bárkinek.
-Garli
* az angolban a szabad és az ingyenes ugyan az a szó, a 'free' - csak azoknak, akik kevésbbé tudnak angolul
lényegében semmihez sem
lényegében semmihez sem ragaszkodnak a jogaik közül
Hát ez szíven ütött :-) A GPL megvan jó 15 oldal. Rengeteg jogukhoz ragaszkodnak, itt találsz rövid kommentárokat arról, hogy mit miért, itt nem akarom iterálni.
Ha nem védenék jogok a szellemi termékeket, akkor nem lenne GPL sem, mert nem tudnád kikötni, hogy ki mit csinálhat a szellemi termékeddel.
Ők sem kérnek jogdíjat a termékükért, hanem szabadon használhatja, másolhatja, eladhatja bárki bárkinek.
A "szabadon" az túlzás, rengeteg restrikció van, mit kell csinálnod, pl amikor eladod valakinek, megint nem idézem be a szöveget, olvasd el, tömény legalese. A GPLv3-ba pedig belekerült egy jó nagy csomag anti-DRM intézkedés is, ami szintén a licensz része.
Te azt gondolod, a GPL-el "egy oldalon állsz", miközben nincs tudomásod róla, hogy mint minden licensz, az is a szellemi tulajdon jogára támaszkodik, ami meg szerinted (és magwas szerint, láthatóan ő a másik szakértője a kérdésnek) lopás. Stallman, te büdös tolvaj, fogják meg :-)
Látom megy a
Látom megy a félremagyarázás.
Tudom, hogy sok sebből vérző hasonlat, de kb. olyan mintha az atomfizikusok azt mondták volna, hogy az ő munkájukra alapozva erőművet lehet épiteni, de bombát nem.
Kedves Garli! Igazából
Kedves Garli!
Igazából csak egy kérdésem van Hozzád.
Bizonyos okokból kötődöm a biciklizéshez is és a Vendéglő a világ végén c. könyvhöz is. Szeretnék elhelyezni egy linket a honlapomon (valójában már el is helyeztem), mely ide mutat, mert szeretem a véletlen egybeeséseket. Viszont nem szeretem a döglött (rotten) linkeket, és nem tudom, meddig lehet számítani arra, hogy ezen a helyen (http://criticalmass.hu/blogbejegyzes/20071213/douglas-adams-vendeglo-vil...) azt találja a látogatóm, amit most. Ha lehet, kérek egy visszajelzést a megadott e-mail címemre.
Üdv és kösz: ns
Ezt be kell ide írni? Hát
Ezt be kell ide írni? Hát ezt betéve kéne tudni mindenkinek.
Bocs, alterego, de nem tudok
Bocs, alterego, de nem tudok jól blogul. Ez a kérdés vagy válasz nekem szólt?
ns